Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)

II. Állam és házassági jog

zott. Az Erdélyi Nagyfejedelemségben a törvénykönyv néhány hónappal későbbi életbe léptetésével jóformán nem történt változás, hiszen annak házasságjogi előírásai a tartományban kizárólag a zsidó házasokat érintették, akiknek házassági ügyeiről - magyarországi hitsorsosaikéhoz hasonlóan - a rendek egyébként sem vettek tudomást.197 A következő lépés a katolikus házassági törvény kibocsájtása volt, amely a neoabszolutista kormányzat és az egyház szövetségét megpecsételve 1857. január 1-től kezdődően immár az egész Birodalom területén helyreállította a kánonjog uralmát, s az egyházi bíráskodást a katolikus házasságok felett.198 A folyamatot az 1859-ben kiadott protestáns pátens tette volna teljessé, amely a magyarországi koronatartományokban evangélikus és református konzisztóriumok felállítását helyezte kilátásba: ezek feladatául szabták volna a protestáns házassági ügyekben való bíráskodást is.199 A protestáns házassági bíróságok azonban már nem alakulhattak meg, mivel a pátenst széles körű tiltakozás fogadta, s az uralkodó nem sokkal később a rendi alkotmánnyal együtt a házassági jog 1853 előtti rendszerének restaurálására kényszerült.

A házassági jog reformja körül az 1840-es években félbeszakadt politikai viták csak a neoabszolutista kísérlet kudarca után, az 1860-as években, főként pedig az 1867-es kiegyezést követően folytatódhattak. Kétségtelenül új elem volt, hogy a korabeli sajtóban, a különböző politikai pamfletekben, s a honatyák soraiban immár felmerült a házassági jog egységes állami rendezésének, a polgári házasság és válás behozatalának eszméje is, mindamellett az 1868-as országgyűlés többsége több okból is a kontinuitás, azaz a felekezeti rendszer mellett állt ki. Az ezt illető döntés egyrészt következett a rendi hagyományokból, illetve a magyar reformerek jogkiterjesztő politikájából, amely az egyházak jogait és a hívők lelkiismereti szabadságának gyakorlását ugyanúgy kímélni törekedett, mint a nemesi jogokat. Ezért a liberális értékek következetes képviselete és keresztülvitele helyett csupán a legégetőbb részkérdések (vegyes házasságokból született gyerekek vallása, vallásváltoztatás, vegyes házassági válóperek) szabályozása

197 246. Kaiserliches Patent vom 29. November 1852. Allgemeines Reichs-Gesetz- und Regierungsblatt [később: Reichs-Gesetz-Blatt]fiir das Kaiserthum Österreich [Reichsgesetzblatt für die im Reichs rathe vertretenen Königreiche und Länder] (a továbbiakban: RGBl) 5. Dezember 1852, 1029-1035. p. Erdélyre vonatkozóan: 99. Kaiserliches Patent vom 29. Mai 1853. RGBl 7. Juni 1853, 501-506. p.

198 185. Kaiserliches Patent vom 8. October 1856., ill. Gesetz über die Ehen der Katholiken im Kaiserthume Oesterreich. RGBl 17. October 1856, 605-656. p.

199 160. Kaiserliches Patent vom 1. September 1859. RGBl 10. September 1859. 459—470. p.

121