Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)

II. Állam és házassági jog

zók evidensnek tartották a szentszék illetékességét, ami azonban a reformkorban már nem tűnt egyértelműnek.192 A protestáns válóperekben eljáró rendi bíróságok, a szabad királyi városi és vármegyei törvényszékek a kettős katolikus kitérések joghatályát - jelenlegi ismereteink szerint - az 1840-es években kezdték úgy értelmezni, hogy az érintett házaspárokat protestánsokként már nem kötelezi a felbonthatatlansági dogma. Kánonjogi szempontból ez nyilvánvalóan nonszensz volt, de megfelelt a felekezeti viszonosság liberális elvének: ha a protestáns házastársak katolikus áttérése folytán vegyessé vagy tisztán katolikussá vált házasságok a szentszékek illetékességébe utalhatók, s azok csak ágytól-asztaltól való elválasztással végződhetnek, úgy a katolikus házasok kitérése folytán tisztán protestánssá vált kötelékek a világi törvényszékek elé tartoznak, amelyek viszont felbonthatják a házasságot. Ez történt Odry Gergely pacséri földbirtokos és felesége, Piukovics Karolina tönkrement frigyével, akik 1841 tavaszán mindketten elhagyták a katolikus egyházat, azután a férj a Bács megyei törvényszéken házassági bontópert indított. A házasságvédő hiába érvelt azzal, hogy a felek római katolikus vallásúként kötöttek házasságot, s így ügyük a szentszék elé tartozik, a törvényszék megállapította illetékességét, „...az imént idézett törvénycikkel [1791: XXVI. te.]” - hangzott az indoklás - „az érdeklett 16-ik ágazatban egyedül a vegyes házasságokban keletkezendő pöröket rendeli a római kath[olikus] sz[ent]székek bírósága alá, ellenben a 11-ik ágazatban a mind a két felekezetű evangelika hitvallásúak között támadandó mindennemű házassági pörökre nézve a római kath[olikus] sz[ent]székeket a bíráskodástól végképp kizárja”.193 A törvény betűjének megfelelő gyakorlat elterjedésére enged következtetni, hogy egy másik ismert válóperben, amelyet 1846-ban Petrovay Farkas indított a vele együtt protestáns vallásra térő feleség, báró Friderika Lahrbusch ellen, az eljáró Heves megyei törvényszék már nem is bocsájtkozott az illetékesség kérdésének fejtegetésébe, hanem elégnek tartotta megjegyezni, hogy „válófelek hitvallásuk változtatása következtében ügyök bírósága is változott”.194 Az efféle válóperek

192 Egy esetben, amikor a római katolikus Lakatos István paksi molnár református vallásra térve Tolna megyében válópert indított református felesége, Pongrátz Erzsébet ellen, a Kancellária a szentszékhez utasította a processzust: MNL OLA.39. 5501/1821.

193 MNL OL 0.33. Királyi Kúria. Extractus processus divortialis 936/1848. Az áttéréseket szabályozó törvény: MAGYAR TÖRVÉNYTÁR 1836-1868. 199. p. Egy korabeli újsághír utal arra („Bács megyében a közfigyelmet két évig ébren tartó egyik eseményként” vezetve fel a közleményt), hogy az Odry házaspár áttérése komoly akadályokba ütközött: Pesti Hírlap 1841. április 3-i (27.) szám 220. p.

194 MNL OL 0.33. 896/1848. A bíróság megértéséhez az elhúzódó szentszéki per korábbi botránya is hozzájárulhatott: vö. ÖStA HHStA Kabinettsarchiv Minister Kolowrat Akten 269/1929.;

119