Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)
II. Állam és házassági jog
még Magyarországon is sokan reménykedtek abban, elsősorban hithü katolikusok, hogy elkerülhető a házassági kötelék általános felbontásának bevezetése.167 Amennyiben azonban mindössze a házasság felbonthatóságának vagy felbonthatatlanságának kérdése forgott volna kockán, úgy érthetetlen lenne, hogy miért nyert egyre nagyobb teret az intézmény használata, miért terjedtek el a válások annak ellenére, hogy a társadalom morális állapotáért, a családokért aggódó döntéshozók és a közvéleményformálók nagyobb hányada a 20. század derekáig a válások megfékezését követelte. A politikai forradalmak sok országban (Franciaország, Portugália, Oroszország) utat törtek a válás intézményének, de az a legtöbb államban mégiscsak jogi reformok révén került bevezetésre. A válások térnyerése, véleményünk szerint, részben a civil jogrend és igazságszolgáltatás egészének formálódásával hozható kapcsolatba. Ekként fontos szempontként vethető fel, hogy miként került sor a házasságok feletti ellenőrzés „államosítására”; hogyan vált egyre kiszámíthatóbbá a jogi környezet, épült ki a polgári bírósági szervezet, ment végbe a bírói kar és az ügyvédség professzionalizációja; milyen módon számolták fel az állampolgárok közötti, a rendi korszakból öröklött etnikai, felekezeti, szociális, nemi különbségeket, hogyan igyekeztek minél szélesebb körben biztosítani az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést, s ennek nyomán miként szélesedett ki a társadalmi joghasználat. Ezek a szempontok eltérő módon, különböző időpontokban, különbözőképpen érvényesülhettek és fonódhattak össze: a válások 19. századi politikatörténete ezért is annyira sokszínű és változatos, fordulatokban bővelkedő. A budapesti válások kapcsán természetesen nem vállalkozhatunk a házasságok feletti ellenőrzés formáinak és változásainak, a válás jogának és gyakorlatának a polgári jogrend kiépülésébe ágyazódó, részletes történeti vizsgálatára. Annál kevésbé, mivel ehhez a kérdéskör magyar vonatkozású jog- és társadalomtörténeti szakirodalma vajmi kevés fogódzót kínál.168 A vázlatos áttekintés mindazonáltal a dolog jelentőségénél fogva elkerülhetetlen. Ennek során a válás politikai feltételeinek és szabályrendszerének ismertetése mellett közelebbről szeretnénk megvizsgálni a válóperes eljárás és a bírói praxis változását - nem 167 TIMON Ákos: A polgári házasság behozatala hazánkban. Jogtudományi Közlöny 1880. június 18-i (25.) szám 168-169. p. 168 A jogtörténészek hagyományosan az írott jogszabályok, a törvényhozás, a politikai döntéshozatal elemzésére szorítkoznak, ami esetünkben a házassági törvény születését jelenti: RÁCZ Lajos: A polgári házasság intézményének megvalósulása Magyarországon. Jogtörténeti Értekezések. Az ELTE Magyar Jogtörténeti Tanszékének kiadványai 4. Budapest, 1972.; DEGRÉ Alajos: A polgári házasság kialakulása Magyarországon. Jogtudományi Közlöny 1983/1.36-42. p.; 1983. p.; HERGER, 2006: 73-112. p. 105
