Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)

II. Állam és házassági jog

II. Állam és házassági jog Mindeddig úgy beszéltünk a budapesti válásokról, mintha azok az érintett há­zasok szabad elhatározásától függtek volna, s ekként a kirajzolódó mintázatok a társadalmi cselekvés hű lenyomatai volnának. Lépten-nyomon beleütköztünk azonban abba a problémába, hogy a házasság és ezzel együtt a válás intézményes jellege mennyire meghatározta, befolyásolta, módosította a válópereskedők vi­selkedését. Az eltérő nemzeti, regionális, felekezeti válási ráták legalább annyira tükrözik a jogrendszerek különbségeit, mint az egyéni szándékokat. Az elválók társadalmi összetétele nem egyszerűen a válás iránti társadalmi igény erejét mu­tatja, hiszen a meghasonlott férjek és feleségek szociális pozíciója, anyagi lehe­tőségei eleve szűkre szabták a jogintézményhez való hozzáférés lehetőségeit. A csoport demográfiai jellemzőiből nem lehet tisztán látni, miféle veszélyeket hor­doztak a különböző típusú, különböző feltételek mellett kötött házasságok, mert a válás jogi természete eltérő stratégiák kidolgozására és követésére késztette a házasokat. Innen nézve a dolgot tehát úgy tűnik, hogy a válást nem lehet „társa­dalmi tényként” kezelni. Alighanem maga Durkheim is tiltakozott volna a válások efféle felfogása el­len, legalábbis tisztában volt a jelenség jogi meghatározottságával. Habár nem foglalkozott kifejezetten a házasság felbontásának szociológiájával, a kortárs statisztikusok által felkapott, az öngyilkosságokkal vont párhuzam kapcsán fel­hívta a figyelmet a válás eme jellegzetességére. Az öngyilkosságok, különösen az elváltak által elkövetett öngyilkosságok, és a válások együttes gyakoriságából - érvel a francia szociológus - nem lehet közvetlenül a házasságok minőségé­re következtetni, s azt a kiegyensúlyozatlan, összeférhetetlen házasok számával magyarázni, mert a házas anómiát, vagyis a házasságok rossz állapotát jórészt maga a válás lehetősége idézi elő. Magyarán: nem egyszerűen a rossz házasságok okozzák a válásokat, hanem a válás ugyancsak visszahat a házasságok kvalitásá­ra, megváltoztatva az egyének viselkedését. Éppen ezért a konzervatív táborhoz csatlakozva élete végéig ellenezte a válás franciaországi liberalizálását.163 Az a körülmény, hogy ma már hajlamosak vagyunk számításon kívül hagyni a jogot történetileg arra a mélységes csalódásra és növekvő bizalmatlanságra ve­zethető vissza, amely szerte a nyugati világban a válások megfékezését célzó jogi erőfeszítések kudarcát kísérte. A 19. századi kortársak még meg voltak győződve 163 DURKHEIM, Émile: Az öngyilkosság. Budapest, 2000.282-302. p.; LAMBERT-COLEMAN, 2009: 149-150. p. 103

Next

/
Thumbnails
Contents