Rácz Attila: A budapesti hatalmi elit 1956 és 1989 között - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 4. (Budapest, 2018)

I. Bevezető - 2. Magyarországi elitkutatások a II. világháborút követően, a helyi hatalmi elit meghatározása

megfelelőnek, és egyaránt indokoltnak tartom a hatalmi és uralmi elit elnevezés használatát, a dolgozatban pedig - Gazsó Ferenchez hasonlóan - szinonimaként kezelem a hatalmi elit és a pártelit kifejezéseket.68

A politikai rendszer meghatározása

„Joszifhoz legfeljebb egyvalaki mérhető a világon: Adolf. A huszadik század a csodálatos szocializmus két formáját hozta virágul: az osztályalapút és a rasz- szistát. ”69

A Kádár-korszakot egyértelműen 1956. november első hetétől70 az utolsó MSZMP-kongresszust (1989. október 7—9.) megelőző napig számítom.71 Ebben az időszakban a hatalom képviselői, illetve a hivatalos média a rendszert „szocializmus ”-nak nevezte. Az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága hírhedt 1956. december 5-ei határozata „szocialista törvényesség”-ről szólt, feladatának a „ szocialista társadalmi rendfelépítésé"-t tűzte ki célul, a „ szocializmust a magyar sajátosságoknak megfelelően ” kívánta megvalósítani. Az első országos pártértekezleten Münnich Ferenc „szocialista tábor”-ról, a „szocializmus” építéséről szólt.72 Az 1956 és 1962 közötti időszak jelentősnek tartott MSZMP-doku- mentumait tartalmazó kiadvány előszavában a kötet szerkesztői ezt az időszakot a

68 Gazsó, 1990. 6. p. Ahogy az általam többször hivatkozott Gerd Meyer is többször egy mondatban említi a hatalmi elit (Machtelite) és a bürokratikus uralom (bürokratische Herrschaft) kifejezéseket. Talán helyesebb lenne német mintára a pártvezető (Vorgesetzte) használata, de már meghonosodott az elit szó használata. Wagner, 1999. 45-46. p. Hasonló problémát vet fel a rendszer totalitárius vagy autoritárius diktatúraként meghatározása is. Arendt, 1992.

69 Akszjonov, 2002. 338. p.

70 Budapesti viszonylatban nincs jelentősége, hogy a kezdetet az MSZMP megalakításától (1956. november 1.), Kádár moszkvai útjától (1956. november 3.), a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulásáról szóló proklamációtól és a szovjet inváziótól (1956. november 4.) vagy az új kormány eskütételétől (november 7.) számítjuk, hiszen az első budapesti ideiglenes intézőbizottsági ülés jegyzőkönyve november 8-ai keltezésű. MDP, 1998. 476-478. p.; Koltai- Rácz, 2008b., 31-33. p.

71 Miközben tisztában vagyok azzal, hogy a „rendszerváltás”, „rendszerváltoztatás” időszaka több éven át elhúzódó folyamat volt, a korszakhatárt az utolsó MSZMP-kongresszus előtt húzom meg, és munkámban e tipikus karrierállomás időpontját az egyszerűség kedvéért rendszerváltásként aposztrofálom.

72 MSZMP, 1957. 8. p. A kiemelés tőlem.

25