Rácz Attila: A budapesti hatalmi elit 1956 és 1989 között - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 4. (Budapest, 2018)
II. Az elitrekrutáció - 1. A budapesti hatalmi elit káderbürokráciában betöltött helye
II. Az elitrekrutáció „A hagyományos felállás szerint az apparátusba kerüléssel egy kétoldalú szerződés köttetett. Ennek egyik oldalaként az illető egyén lemondott további karrierje önálló irányításáról, [...] ennek fejében viszont a párt a továbbiakban gondoskodott róla. [...] E stratégia fontos közbülső állomása a pártoktatásban való részvétel volt, főleg a Politikai Főiskola nappali tagozata. ”161 1. A budapesti hatalmi elit káderbürokráciában betöltött helye Az 1957 és 1989 közötti MSZMP szervezeti szabályzatok szerint „minden olyan városban, községben, üzemben, vállalatnál, hivatalban, intézményben, a fegyveres erők és fegyveres testületek egységeinél, ahol a párttagok száma” 1957-től 300, 1962-től 200 főnél több volt, ott a pártszervezetek irányítására pártbizottságo(ka)t kellett választani.162 A párt legkisebb szervezeti egységei az egyes párttagokat tömörítő, munkahelyi vagy (lakó)területi szinten szerveződő alapszervezetek voltak. Budapesten a pártalapszervezetek küldöttválasztó taggyűléseken választották meg a kerületi (jogú) pártértekezletek küldötteit, az alapszervezetek küldöttei pártértekezleteken választották meg a kerületi és kerületi szintű (intézményi, nagyüzemi) pártbizottságokat és a fővárosi pártértekezlet küldötteit.163 A Budapesti Bizottság legfőbb döntéshozó szerve formálisan a pártértekezlet volt, melynek legfontosabb feladata a két pártértekezlet közötti időszakra vonatkozó pártbizottsági (és 1966-ig revíziós bizottsági) beszámolók megvitatása és elfogadása, valamint e testületek tagjainak a megválasztása volt. A választás kapcsán az 1957-es pártértekezlet még hozott vitát,164 de a további pártértekezletek már előre megírt forgatókönyvek alapján zajlottak le. Budapesti pártértekezletet az 1957., 1959., 1962., 1966., 1970., 1975., 1980., 1985. és 1989. évben tartottak. 161 Horváth-Szakolczai, 1989. 232. p. 162 MSZMP 1957. 290-293. p.; MSZMP. 1962. 159. p. 163 A Budapesti Pártbizottságról és főbb szerveinek működéséről lásd: Gerhard-Koltai-V. Lász- ló-Rácz, 2012. 164 Schiffer Pál helyett Kiss János beválasztását a testületbe lásd: BFL XXXV. 1 .a.2. 1. őe. 96-102., 170., 198. p. 47
