Rácz Attila: A budapesti hatalmi elit 1956 és 1989 között - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 4. (Budapest, 2018)

IV. Nők a budapesti hatalmi elitben

női káder erősítésként magasabb funkcióba került [...], utánpótlás sajnos nincs olyan még, ami kellene. ”685

A párbeszédből bújtatva bár, de kiszűrhető, hogy a kerületi pártbizottságban bizonyos fenntartással kezelték a női vezetők ügyét. Az ügy nem volt egyedi, ezért találta szükségesnek a Központi Bizottság, hogy az 1970. február 18-19-ei ülésén tárgyalja a nők politikai, gazdasági, szociális helyzetét.686 Pullai Árpád hozzászólásában a következőt mondta a női egyenjogúságról: „A nők sokat tehetnek ezért, de a férfiak még többet. Nem öncélúan elevenítjük fel a mondást, hogy a férfi az uralkodó nem. Nálunk ennek már nincs komolysága. De a hatalmi posztok döntő többségének birtokosai, s éppen ezért tehetnek nagyon sokat. [...] De hangsúlyozni akarjuk, hogy azoknak kell elsősorban cselekedniük, akiknek leginkább módjukban áll. ” Pullai egészen elképesztő adatokat mutatott be a női dolgozók és vezetők arányairól. Az általános iskolai pedagógusok 80%-a nő volt, de az igazgatók aránya csupán 13%-a, a textilipari dolgozók 68,3%-a volt nő, de a vezetőknek - az igazgatótól a művezetőig - csupán a 16,2%-a, a minisztériumi iparvállalatok vezetőinek 5%-a, a tanácselnökök 5%-a, a tanácstitkárok 30%-a, a pártbizottsági tagok 15,2%-a, a végrehajtó bizottsági tagok 8,8%-a, az alapszervi titkárok 12,3%-a volt nő. A női dolgozók száma ekkor 1,9 millió volt, a bérből és fizetésből élők 40%-át adták. A nők jelentős része olyan ágazatokban dolgozott, ahol a kereseti arányok alacsonyabbak voltak, sok volt köztük a betanított munkás, és kevés a magas képzettségű szakmunkás.687 Pedig a nők felsőoktatásban való részvétele harminc év alatt jócskán emelkedett, az 1937/38-as tanévhez képest (1706) csupán a nappali tagozatokon tizennégyszer annyian (23 097) tanultak az 1967/68-as tanévben. A dolgozó nőknek viszont csak 4%-a szerzett egyetemi vagy főiskolai diplomát. 1970-re az Országgyűlésben 84 nő ült, a megyei tanácsoknál 28%, Budapest Főváros Tanácsában 45,3%, a helyi tanácsok végrehajtó bizottságaiban 15,2%, a fővárosi kerületi tanácsok VB-titkárai között 63,6% volt arányuk.688

Az 1970. februári határozat a nőkkel szembeni bánásmóddal is részletesen foglalkozott.

685 BFLUo. 89. őe.( 1969. május 31.).

686 Egyes szerzők szerint tulajdonképp ezzel a határozattal verték szét a nőmozgalmat. Schadt, 2007a. 202. p.

687 MNL OL M-KS-288.4. 105. őe. (1970. február 18-19.). 168-169., 173. p.

688 MSZMP, 1974. 526-527., 544. p.

246