Rácz Attila: A budapesti hatalmi elit 1956 és 1989 között - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 4. (Budapest, 2018)
I. Bevezető - 2. Magyarországi elitkutatások a II. világháborút követően, a helyi hatalmi elit meghatározása
Varga Balázs a tanulmányaiban, illetve doktori disszertációjában az 1945 és 1956 közötti győri elitváltásról írt.54 Disszertációjának interneten elérhető verziójában hosszas városi történelem- és elitelmélet-ismertetés után az 1945 és 1956 közötti győri politikai és közigazgatási vezetőréteg kicserélődésével foglalkozott. Vizsgálata alanyainak jellemzőit születési hely és idő, iskolázottság, foglalkozás, katonáskodás, nyelvismeret és felekezeti hovatartozás, valamint karrierpályák szerint ismertette.55 A disszertációm írásával egy időben, 2014-ben jelent meg Rigó Róbert kecskeméti elitváltásokkal foglalkozó monográfiája. A szerző bőséges forrásapparátusra támaszkodva a kecskeméti elit 1938 és 1948 közötti cserélődéseit mutatja be. A korszakhatár megválasztását két érvre alapozta: egyrészt három rendszer- váltási kísérlet is történt ez időben, másrészt a XX. századi magyar társadalom- történet legnagyobb változásának előzményeit és következményeit kívánta bemutatni. Könyvében a hatalmi elit és a helyi elit kifejezéseket következetesen használta. Bár Varga és Rigó kutatásának időhatára megelőzi e könyv időhatárait, módszertanuk, illetve forráshasználatuk is eltért az enyémtől, mégis érdekes volt összevetni az általam feltárt adatokat azokkal, amelyeket két kisebb, de megyei jogú város vizsgálatánál kaptak. 2010- ben Hell Roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és fiiggetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében című tanulmányában az országos pártértekezletek - egyidejű- nyomtatásban is megjelent jegyzőkönyveire hivatkozva adott - valóban csak — adalékokat a pártapparátus szociológiai jellemzőiről (létszámra, foglalkozásra, származásra, iskolai végzettségre vonatkozó adatok). A cikk legnagyobb hiányossága, hogy - a témafelvetéstől eltérően - az elemzések elmaradtak, számadatait sehol sem korrigálta levéltári forrásokkal, illetve a Huszár Tibor által és a Kon- rád-Szelényi-tanulmányban megfogalmazottak alátámasztására szolgáló statisztikáit sem próbálta meg össztársadalmi elmozdulásokat tükröző egyéb, például a Központi Statisztikai Hivatal (=KSH) adataival összevetni.56 2011- ben Kovách Imre szerkesztésében jelent meg a tizenhét tanulmányt tartalmazó Elitek a válság korában című könyv,57 mely egy húszéves kutatás eredményeit tartalmazza. A vizsgált korszak a rendszerváltás utáni időszak volt, a tör54 Varga, 2003.; Varga, 2008a.; Varga, 2008b.\ Varga, 2009.; Varga, 2010.; Varga, 2013. 55 Varga, 2009. 56 Hell, 2010. 57 Kovách, 2011. 22
