Rácz Attila: A budapesti hatalmi elit 1956 és 1989 között - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 4. (Budapest, 2018)
I. Bevezető - 2. Magyarországi elitkutatások a II. világháborút követően, a helyi hatalmi elit meghatározása
téneti áttekintés és a módszertan ismertetése mégis hasznos lehet a Kádár-korszak kutatója számára is. A 2007-ben (majd újabb kiadásban 2009-ben) megjelent Narratív történetfor- mákSi című, az ún. megértő szociológia módszertanát és eszközrendszerét összefoglaló nagyszabású munkája után Pászka Imre 2010-ben jelentette meg a „Homokhátság” kistérség elitszelekciójának, az új elit rekrutációjának bemutatását célul tűző könyvét a rendszerváltást megelőző és követő egy-egy évtized időmetszetében. Nagy örömmel fogadhatja a kötetet a lokális elitkutatással foglalkozó kutató, hiszen az erre vonatkozó, magyarországi kutatásokon alapuló szakiroda- lom meglehetősen szegényes. Sajnos a könyv nagyobbik része klasszikus elitelméletekkel, tranzitológiával foglalkozó müvek, illetve a módszertan ismertetésével és kollázsszerü szövegközléssel telt meg, és keveset tudhatunk meg a helyi elit önmeghatározásáról, az elbeszélők, szüleik és utódaik társadalmi helyzetéről, iskolai végzettségéről, foglalkozásáról és az intergenerációs mobilitásképükről.59 A pártállam hatalmi elitje a közgazdászok érdeklődését sem kerülte el. Csanádi Mária a Honnan tovább? A pártállam és az átalakulás című - angolul és kínaiul is megjelent - munkája egyszerre szól a pártállam formai működéséről (iratok struktúrája, hierarchia, káderhatáskör, reszortfelelősség, instruktori rendszer), a pártfegyelem betartatásáról, a strukturális visszacsatolásokról, a pártállam szerkezetéről és a hatalmi elit szereplőinek újratermelődéséről.60 Az egykori Pénzügykutatási Intézetből két olyan szerző is kikerült, akiknek figyelme - alighanem személyes tapasztalataikra építve - a Kádár-korszak második felének bürokratáira irányult. Az általuk új technokrata csoportnak nevezett, a gazdasági és a politikai elitben működő káderek személyiségi jegyeit elemezték. Lengyel László, a rendszerváltó elit tündökléséről és bukásáról szóló könyve a káderélettel, a kádemyelwel, a Kádár-rendszer hazugságaival, a megalkuvással, illetve a reformer kommunistákkal és rendszerváltókkal foglalkozik.61 Szalai Erzsébet közgazdászként részt vett „Az új gazdasági mechanizmus ” szakszeminárium munkájában. A rendszerváltást követően figyelme az elitek mozgása, a hatalom szerkezetének változása felé fordult, és Lengyel Lászlóhoz hasonlóan főként érzelmi alapon közelítve, a társadalmi értékrendet vizsgálta (a 2000-es évektől már 58 Pászka, 2007. 59 PÁSZKA, 2010. 60 Csanádi, 1995. 61 Lengyel L„ 1996. 23
