Rácz Attila: A budapesti hatalmi elit 1956 és 1989 között - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 4. (Budapest, 2018)

III. Belépés a fővárosi hatalmi elitbe - 12. A fővárosi hatalmi elit vertikális mobilitása

a „ Gasse ” szóval kellett felelnie. Ez az ember kioktatta, hogyan utazzon: Csehszlovákián és Lengyelországon át jutott el Moszkvába. A kongresszuson Győri József néven vett részt, és tárgyalt Kun Bélával is. Visszatérése után a szakszervezeti ff akció vonalon a Vasas Ellenzék vezetőségi tagjaként és kerületi bizottsági tagként folytatta tevékenységét.

Még ez év decemberében a kispesti vasas ellenzéki bizottság szervezője lett, és több kispesti gyár előtt agitált. Tevékenységét azonban ő sem végezhette hosszú ideig, 1936-ban letartóztatták, állami és társadalmi rend erőszakos felforgatására irányuló bűntettel vádolták. Az 1936. október 5-ei tárgyaláson így nyilatkozott:

„Moszkvába nem azért mentem ki, mert kommunista vagyok, hanem csupán a kíváncsiság vitt rá, és az a körülmény, hogy utazásomat teljesen fedezték. Ily körülmények közt Amerikába is szívesen elutaztam volna. ’’

A Budapesti Királyi Büntetőtörvényszék - visszaesőként - bűnösnek találta, és három év fegyházra ítélte. Az ítélőtábla az ítéletet 1937. február 5-én helybenhagyta,562 de a Kúria négy év hat hónap szabadságvesztésre ítélte, ami után a szegedi Csillag börtönbe szállították.563

A fővárosi hatalmi elitben résztvevők közül az egyik legkalandosabb előélete Petrák Ferencnek volt. Saját visszaemlékezései, illetve a Népszabadság és a Népszava riportere szerint kőművessegéd apa gyermekeként nőtt fel a IX. kerületi Kiserdő-telep nyomortanyán. Édesanyja huszonnégy gyermeket hozott a világra, akik közül tizenhat élte meg a „felszabadulást”. „Ezért volt talán szólásmondás a mozgalomban, vagy a pártban az, hogyha Petrákék megjelennek, akkor már másnak nincs is ott helye. ” A család minden gyermeke elvégezte a 4 polgárit.

Petrák 1940-től vett részt Ságvári Endre és Orbán László irányítása alatt a kesztyűipari kommunista mozgalomban. Illegális röpiratteijesztésért 1942 tavaszán háromévi fegyházra ítélték. A börtönben kapcsolatba került Weil Emillel, Non Györggyel, Horváth Mártonnal és Köböl Józseffel. 1944 nyarán a büntetése végrehajtását felfüggesztették, és Petrák meg sem próbált magyarázatot adni arra, miért engedték ki:

„A Margit körúti /egyházból augusztus 17-én büntetésemet félbeszakították, és négy társammal együtt — Weil Emillel, Bíró Mihállyal, Horváth Mártonnal és Halkrant Ferenccel kiengedtek. ”

562 BFL VII.5.C. 7170/1936.

563 BFL VII.101.C. 1355/1937.

200