Rácz Attila: A budapesti hatalmi elit 1956 és 1989 között - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 4. (Budapest, 2018)
III. Belépés a fővárosi hatalmi elitbe - 12. A fővárosi hatalmi elit vertikális mobilitása
Ezután illegalitásba vonult, ekkor találkozott Kossá Istvánnal és Sárközi Sándorral. November végén azonban ismét lebukott. Randevúja lett volna a Nagyvárad téren az István kórház mellett, majd hazaugrott, de húsz perc múlva „jöttek ezek az Árpád-sávos fegyveres nyilasok vagy heten és akkor elvittek”. Petrák keresztapja fegyveres pártszolgálatos volt, állítólag ő adta fel. „ Otthon a család rendkívüli módon örül nekem. Az édesapám kiment és a konyha zsaluját becsukta, hogy ne lássanak be. De a zsalun van egy ilyen szívalakú átlátszó üres hely ... [keresztapja] ment be a nyilas pártközpontba a IX. kerületbe. S mivel késő volt, a városi telepen keresztül ment és már túlhaladta a mi házunkat, a lakásunkat, amikor észrevette, hogy be van csukva. Hát ez soha nem volt becsukva. Visszajött benézett és ott látott engem a papával beszélgetni. ” 1944 karácsonya előtt, mikor kihallgatásra vitték, regényes módon megszökött a Margit körúti börtönből. „Hát szegény kis katona mindig figyelte a vitrázsfüggönyön, hogy most hogy és mint áll ez a dolog. Mikor látta, hogy a vége felé jár, akkor beugrott, ott hagyott engem a folyosón. Én előjöttem körülnézni, nem volt szándékomban megszökni. Körülnézni, hogy nincs-e itt ismerős? Valamelyik őr. Nem volt senkisem. Lementem az udvarra, volt egy teherautó, rámolnak. Akkor annak leple alatt, őrök álltak mellette, itt van egy hátsó kapuajtó, amin én többször jártam át jegyzőkönyvvezetésre az Ügyészség épületébe. Ott van egy feljárat, át kellett menni egy kis folyosón, s már az Ügyészségen van... ha nyitva lenne. Felmentem, nyitva volt. ” Az ostrom alatt Budapesten bujkált. „Az Üllői út 121. számú ház pincéjében bujkáltam, és amikor kimerészkedtem a felszínre, a mai Nagyvárad téren megpillantottam a szovjet katonákat. Akkor mellém vágódott egy szovjet dzsip, és valaki lekiabált onnan: Petrák! Horváth Márton volt civilben. Ugorjak jól - mondta -, majd bemutatott egy másik civilnek, Vas Zoltánnak. Kispestre, a Wekerle-telepre hajtottunk, ahol a szovjet parancsnokságon közölték velem, a szovjet csapatokkal visszamegyünk, engem kiraknak a Ludovikánál, hogy megszervezzem a IX. kerületi pártcsoportot. ” 201