Rácz Attila: A budapesti hatalmi elit 1956 és 1989 között - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 4. (Budapest, 2018)

III. Belépés a fővárosi hatalmi elitbe - 11. A fővárosi hatalmi elit belépési csatornái

fosztotta ettől a címtől? Ha nem így volt, miért vállalta el a feladatot 1988-ban? Nem érezhette-e 1989-ben is, hogy ismét félreállították? Vagy tényleg csak ide­iglenesen akarta vállalni a kerület politikai vezetését, és ezt is csak párthűségből vállalta? Sajnos a prozopográfiai adatbázis és a fennmaradt pártbizottsági iratok erre nem adnak választ.519 Ribánszky Róbertét, a XXI. kerület első titkárát 1976. március 6-án leváltot­ták, mert Pekingbe nevezték ki nagykövetnek. Miután elbúcsúztatták, Somogyi Sándor, a Budapesti Pártbizottság titkára ismertette a lehetséges négy jelöltet: a kerületből Pintér Istvánt és Sipos Bélánét, azaz a két titkárt, a kerületen kívül­ről Véghelyi Andort, a CSVM ideológiai titkárát, valamint a Központi Bizottság egyik politikai munkatársát. A két első személyt erkölcsileg megfelelőnek tar­tották, viszont nem rendelkeztek elegendő tapasztalattal, a KB munkatársát más területre szánták, így a budapesti titkár Véghelyit javasolta első titkárnak. Érdekes módon Ribánszky sem helyeselte a helyi vagy az „oldalirányú” áthe­lyezést, felülről szeretett volna utódot maga helyett. Somogyi válasza az ügyben a következő volt: „Mi nem tudunk így dönteni egyetlen káderkérdésben sem, hogy ki milyen szinten van, és ki kit lép át, oldalt lép-e át, előre lép-e át. Bennünket egy cél vezet, az, hogy adott ismereteink szerint a lehető legjobb megoldást válasszuk. Bennünket nem tud olyan dolog befolyásolni, hogy ki honnan lép elő. Nem ez, hanem az alkalmasság kérdése az alapvető és döntő. ” Az ülésen háromféle hozzászólás hangzott el. Az első hozzászóló a négyéves ismeretségre tekintettel Pintért javasolta. A második Siposnét, és érdekes módon arra hivatkozott, hogy nem akar a Vasműből maga fölé vezetőt! Ez utóbbi hozzá­szólásból egyfajta ellentétet figyelhetünk meg a kerületi és a CSVM pártbizottság között. Ahogy erre az egyik hozzászóló utalt is: „Ez nem 5 év problémája, ez nem 10 év problémája, talán két évtized problémája. Az eddigi évek során a különböző változásokkal sem sikerült a tényleges, normális politikai együttműködés viszonylatában kialakítani egészséges kapcsolatot. ” 519 BFL XXXV.l.a.3. 204. őe. (1985. december 16.). 5. p., BFL XXXV.l.a.4. 725. őe. (1985. no­vember 27.). 4. p., BFL XXXV.8.a.3. 176. őe. (1985. november 27.), 177. őe. (1985. december 18.), BFL XXXV.8.a.4. 691. őe. (1985. november 20.). 183

Next

/
Thumbnails
Contents