Rácz Attila: A budapesti hatalmi elit 1956 és 1989 között - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 4. (Budapest, 2018)
I. Bevezető - 2. Magyarországi elitkutatások a II. világháborút követően, a helyi hatalmi elit meghatározása
2. Magyarországi elitkutatások a II. világháborút követően, a helyi hatalmi elit meghatározása A könyvben található szakkifejezések egy része - tapasztalataim szerint - magyarázatra szorul. Az alapfogalmak meghatározása érdekében a következő alfe- jezetekben kifejtem mit értek (helyi) hatalmi eliten, illetve ezt megelőzően ösz- szefoglalom, hogy a munkám során milyen korábbi (elit)kutatásokról szóló publikációkra támaszkodtam, ismertetem a felhasználható és felhasznált forrásokat, valamint a prozopográfiára épülő kutatásaim módszertanát. A magyarországi elitkutatás Közismert tény, hogy a magyarországi „elitkutatást” megkezdő Dékány István, Weis István, Concha Győző és Bibó István műveit sokáig nem követhették hasonló jellegű feltárások, hiszen a második világháború utáni társadalomtudományok (is) legitimációs válsággal küzdöttek. Amennyire nem lehetett a szocialista korszak elitjével foglalkozni, annyira érdeke volt a hatalomnak a Horthy-korszak „bűneinek” feltárása, így e korszak vezető rétegeiről több feltáró munka is született, a Történelmi Szemle 1962-ben például egy dupla számot szánt ilyen jellegű kutatások közlésére.14 A pártállam elitje a polgári korral való szakítás jegyében elhatárolódott a korábbi elitektől, szókincséből az „elit” szót is száműzte, és a marxizmusra hagyatkozva elítélte a demokratikus elitelméleteket. Az 1974-ben megjelent politikai kisszótár például az elittel kapcsolatban a következő szócikket adja: „ elit teória [fr.]: az osztálykülönbségek megtartásának szükségességéről vallott burzsoá elmélet, amely szerint a társadalomban szükség van a legkiválóbbak uralmára, ami a kapitalista társadalomban egyenlő a monopoltőkések és kiszolgálóik, a menedzserek, a nagypolgári értelmiségiek uralmával. Az ~ szerint az elit a néptömegek felett áll, s azokat kormányoznia kell. Az ~ egyes irányzatai valamennyi társadalmi osztály, hivatás, foglalkozás »legjobbjainak« együttműködését és uralmát hirdetik. Mások azon az állásponton vannak, hogy a modem társadalom csak a technokrata elit hatalma alatt fejlődhet. ”15 14 Lásd például: Ránki, 1962. 15 Fencsik, 1974. 82. p. 15
