Rácz Attila: A budapesti hatalmi elit 1956 és 1989 között - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 4. (Budapest, 2018)

III. Belépés a fővárosi hatalmi elitbe - 8. A fővárosi hatalmi elit belépéskori végzettsége

eredeti foglalkozás: munkás ■ eredeti foglalkozás: diplomás

32. ábra: A belépéskor diplomások a fővárosi hatalmi elitben (N=124 pozíció)

A munkás szakképzettségűből diplomássá válók közül a legtöbben valamilyen bölcsészképzésben vettek részt (16 fő, 24%). Őket a közgazdász (13 fő, 20%), a mérnök (12 fő, 18%), a tanár és a jogász (9 fő, 14%) végzettségűek követték. A bölcsészképzésben résztvevők egy része doktorátust is szerzett. Jellemző életút közülük Nagy Ferencé, az ELTE Pártbizottság (1988-1989) első titkáráé. Nagy 1956 és 1961 között a mecséri Dózsa MGTSZ dolgozója volt, majd a Győr-Sop- ron megyei Magtisztító Vállalatnál raktári zsákoló, később a Kisalföldi Gépgyárban segédmunkás, majd az SZTK Győr megyei Alközpontjánál adminisztrátor. 1962 őszén kezdte meg tanulmányait az ELTE Bölcsészettudományi Karán. Az egyetem befejezését követően az MSZMP KB Párttörténeti Intézetében oktatott.

1974-től az Országos Béketanács munkatársa, 1978 és 1980 között a Budapesti Pártbizottság Művelődési Osztályának politikai munkatársa, majd kinevezéséig ugyanezen osztály alosztályvezetője.412

Szintén érdekes viszonyítási alapot ad, hogy az elit tanárként bekerült tagjainak csak 24%-a volt eredeti szakmája szerint munkás, és a mérnökök 70%-a, a jogászok 47%-a és a közgazdászok 33%-a sem munkásként kezdte pályafutását, azonban a 17 bölcsész végzettségű pozícióbetöltő közül 16 munkásként kezdett dolgozni. Ez két dolgot jelent, egyrészt az előbbiek életútja jobban hasonlított az Andorka által számlált országos átlaghoz, másrészt előfordulhatott, hogy a „ mun412 BFLXXXV.l.a.3. 784. öe. (1988. június 22.). 50. p.

145