Rácz Attila: A budapesti hatalmi elit 1956 és 1989 között - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 4. (Budapest, 2018)
III. Belépés a fővárosi hatalmi elitbe - 8. A fővárosi hatalmi elit belépéskori végzettsége
káskádereknek” több lehetőségük volt diplomát szerezni valamilyen bölcsész, mint reál vagy jogtudományi képzésen keresztül. Pozíciók szerint osztályozva, a származási adatok tükrében nem meglepő, hogy az első titkárok közül csak ketten váltak munkásból diplomássá. A titkárok között két-két közgazdász és mérnök, illetve egy-egy tanár és bölcsész, a budapesti végrehajtó bizottsági tagoknál négy mérnök, három-három tanár és bölcsész, valamint két jogász, egy közgazdász, a kerületi szintű első titkároknál tizenegy bölcsész, kilenc közgazdász, hat tanár, öt-öt mérnök és jogász, egy-egy jogász/tanár, üzemgazdász, iparművész és rendőrtiszti főiskolát végzett, a tanácselnököknél egy-egy közgazdász, mérnök és jogász, a rendőrfőkapitányok közül egy jogász lett munkásból diplomás.413 A munkásokból lett diplomások belépési időpontja némi újdonságot hozott a hullámgörbéken később tapasztalandó évekhez képest: bár a legtöbben, heten 1970-ben (öt kerület, két Bp. VB) és 1988-ban (három kerület, egy Bp. VB, egy titkár), illetve 1989-ben (négy kerület, egy Bp. VB) léptek be, a többi kiugró időpont eltér a korábbiaktól, 1964-ben hatan, 1962-ben, 1963-ban, 1971-ben, 1974- ben és 1985-ben hárman-hárman léptek be, de 1956-tól 1987-ig tíz alkalommal két-két fő. A szakirodalom közismert tényként kezeli, hogy a hetvenes-nyolcvanas években olyan mennyiségű szakértelmiség (sőt, új technokrácia) áramlott be hatalmi pozíciókban a különféle elitcsoportokba, hogy az a rendszerbomlás folyamatainak felerősödését eredményezte, és diplomás túlsúly alakult ki a gazdasági felsővezetők és a kormányzó elit (miniszterek, államtitkárok, miniszterhelyettes, főosztályvezető) körében.414 A fővárosi hatalmi elit esetében ez a közgazdászokat és a mérnököket jelenti. 1959-ig a munkások mellett csak jogászok, tanárok és egy iparművészeti főiskolát végzett személy érkezett a budapesti hatalmi elitbe. 1959-ben lépett be az első mérnök, Szekér Gyula a Budapesti Végrehajtó Bizottságba, ő ,,alumínium mérnök” volt. 1945—1950 között a Budapesti Tudományegyetem aspirantúrájára járt, majd dolgozott a Fémipari Kutatóintézetben, a Moszkvai Színesfém Intézetben, a Nehézipari Minisztériumban, a Magyar-Szovjet Bauxit-Alumínium Rt. központjában, funkcióba lépése előtt a Vegyipari Minisztérium csoportfőnöke volt. Az első közgazdász 1962-től Bakos Zsigmond, a XVIII. kerület első titkára, 1964-től Szépvölgyi Zoltán budapesti végrehajtó bizottsági tag és titkár, illetve 413 414 146 Az egyéni értelmiségi foglalkozási csoportok arányának változásait lásd: Bálint, 1978. 66- 70. p. Gazsó, 1996.1. p. és Gazsó, 1997b. 79. p.
