Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)

3. Gyilkosság különös kegyetlenséggel (Tóth Ilona és társai tragédiája) - 3.9. A corpus delicti feltalálása

ávós. Elmondta még azt is, hogy ez a személy volt az, aki szintén aktívan műkö­dött a Köztársaság téren, és a felakasztott ÁVH-sokat köpdöste.”1889 Igaz, addigra Márász már Münnich Ferencnek is elmondta saját verzióját, akitől ígéretet kapott, hogy az ügynek nem lesz következménye, Münnich le is állította a vizsgálatot.1890 Annak ellenére, hogy a nyomozás már 1956 decemberében megnyugtató mó­don tisztázta, hogy gyilkosság történt, a vizsgálatot nemcsak leállították, de az addig felderített tetteseket fel sem függesztették a szolgálat alól. Az ügy elfekte- tésében szerepet játszhatott Márász házassága. Noha 1956. februárban elhagyta feleségét, ugyan „[kjicsapongó, erkölcstelen életet élt”,1891 ám mégis Házi Árpád- korábban belügyminiszter, az Elnöki Tanács tagja - lányának volt a férje.1892 Felesége pedig a jelek szerint nem hidegedett el tőle, 1959-ben a Katonai Fő­ügyészségen érdeklődött félje után, 1990-ben pedig Márász Sándoméként kérte- hiába - az ítélet semmissé nyilvánítását.1893 Házi Árpád a forradalom után nem került vissza a hatalom élvonalába, ám kapcsolatai révén nyilván befolyást tu­dott gyakorolni veje ügyére. Másfelől a nyomozás leállításában szerepe lehetett annak, hogy Márász, az egykori jugoszláv partizán, komoly érdemeket szerzett november 4. után az ellenforradalom elleni harcban. „Márásszal kapcsolatban azt kívánom megemlíteni, hogy ő az ellenforradalom után a karhatalom beosztottja­ként igen sok fegyveres akcióban vett részt, így a csepeli rendőrkapitányság visz- szafoglalásánál, a Nyugati pályaudvarnál lejátszódott eseményeknél és még több olyan bevetésben vett részt, ahová bizony nem mert mindegyikünk elmenni, ő mégis bátran küzdött a rend megszilárdításáért.”1894 Márász „a karhatalomnál igen 1889 HL, XI.22. 576/1957. Márász Sándor..., Bednár Barna alezredes tárgy, jkv., 1957. november 6. Az ügyben az a Méhes Lajos százados járt el katonai ügyészként, aki 1956. október 30-án a pártházban volt a harc idején. 1890 ÁBTL, 3.1.9. V-141823. Márász Sándor..., A Budapesti V. Kerületi Ügyészség hivatalos feljegyzése, 1957. február 8., Jelentés Wachtel Domonkos meggyilkolása ügyében, 1957. február 4. 1891 ÁBTL, 3.1.9. V-141823. Márász Sándor..., Márász Sándor környezettanulmánya, 1957. március 23. 1892 ÁBTL, 3.1.9. V-141823. Márász Sándor..., Márász Sándor jkv., 1957. március 22. 1893 BFL, XXV.97.a. 2448/1957. Márász Sándor és társainak ügye (továbbiakban Márász Sándor...), Márász Sándomé levele a katonai ügyészségnek, 1959. május 21.; HL, XI.22. 576/1957. Márász Sándor..., A Legfelsőbb Bíróság elutasító határozata, 1990. október 20. 1894 HL, XI.22. 576/1957. Márász Sándor..., Váczi Dezső őrnagy tárgy, jkv., 1957. november 6. Váczi Dezső volt a parancsnoka annak a karhatalmi egységnek, amely 1956. november 15-16- án razziát tartott a Péterfy Sándor Utcai Kórházban. Váczit november 4. után néhány napra őrizetbe vették Landler Jenő utcai nemzetőrök. 493

Next

/
Thumbnails
Contents