Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)
3. Gyilkosság különös kegyetlenséggel (Tóth Ilona és társai tragédiája) - 3.9. A corpus delicti feltalálása
ver és egy hulla „megtalálásra” prezentálása között, de nagy a különbség az 1953 előtti évek és 1956/1957 fordulója között is. Amikor Tóth Ilonát és Molnár Józsefet őrizetbe vették, Nagy Imre még a jugoszláv követségen volt, a KMT az országos munkástanács megalakításán dolgozott, az üzemeket a munkástanácsok vezették, Kádárék pedig nyilvánosan elhatárolódtak a bűnösnek mondott államvédelemtől, tagjait felülvizsgálati eljárásra kötelezték. Amikor a holttestet a Domonkos utcába vitték, a KMT még legálisan működött, a felülvizsgálatok pedig még meg sem kezdődtek. Ez az időszak az ávósok számára harc volt - egészen a belügy által mesterségesen gerjesztett MŰK! jelentette fenyegetés elmúlásáig. Harc az „ellenforradalmárok” ellen, és harc azért, hogy megfelelő helyük legyen a Kádártól forradalmian újnak ígért rendben. Olyan harc, amelyben nem válogattak az eszközökben, ahogy azt a legismertebb eset, Hadady Rudolf és Hargitay Lajos meggyilkolása is mutatja. (Nógrádban még 1958 tavaszán is megtörtént, hogy az ellenforradalmi váddal letartóztatott őrizetes belefulladt a rendőrőrs udvarán lévő kútba. Az iratok szerint öngyilkos lett, a körülmények alapján valószínűbb, hogy - élve vagy halva - beledobták.1866) Olyan harc, amelyben senkit sem kíméltek. Egy gyermekparalízis miatt beszéd- és mozgássérült fiatalember ment el 1956. december 4-én a bécsi úti laktanya mellett, ahol vegyesen voltak szovjet és magyar katonák. Megállították, majd Kelemen Endre és Földes Vilmos orvos szakértők vizsgálati eredménye szerint tarkón lőtték - mint Futácsit és Izsó Istvánt. Miután elesett, tovább lőttek rá, majd holttestét megtaposták és a Dunába dobták.1867 A BRFK gyilkossági alosztálya anélkül, hogy az ügyben érdemi nyomozást folytatott volna, a szakértői jelentéssel ellentétes megállapításra jutott. Szerintük december 4-én délután tűzharc volt a laktanyánál - ennek máshol nincs nyoma -, ezért lőttek rá az oda egy „géppuskaállás közvetlen közelében” bemászó fiatalra, aki azonnal meghalt. Sőt, ugyanez a jelentés azt is kimondja, hogy „Magyar Edét tűzharc közben lőtték le”.1868 Javasolták a nyomozás lezárását, a katonai ügyészség ennek megfelelően járt el.1869 Néhány nappal a Magyar Ede ügyében elrendelt nyomozás lezárása után, február 3-án verekedéshez hívták ki a karhatalmat. A dulakodás megszüntetésekor Kovács Attila hadnagy agyonlőtt egy Csendes Imre nevű, huszonöt éves, csalá1866 BFL, XXV.97.a. 657/1958. Dobicsi Mihály öngyilkossága. 1867 BFL, XXV.97.a. 145/1957. Magyar Ede..., Magyar Ede boncolási jkv., 1956. december 10. 1868 BFL, XXV.97.a. 145/1957. Magyar Ede..., A BRFK Bűnüldözési és Körözési Osztályának Eletbiztonsági alosztálya jelentése, 1956. december 13. 1869 BFL, XXV.97.a. 145/1957. Magyar Ede..., A BKÜ határozata a nyomozás megszüntetéséről, 1957. január 29. 488
