Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)

3. Gyilkosság különös kegyetlenséggel (Tóth Ilona és társai tragédiája) - 3.9. A corpus delicti feltalálása

dos férfit. Az ügyészségi vizsgálat eredménye szerint Csendes nem engedelmeskedett, amikor felszólították a távozásra, sőt, Kovácsot (saját vallomása szerint) négyszer megtámadta, megütötte, mire ő felhúzta és kibiztosította a géppisztolyát. De ekkor sem lőtt, a fegyver akkor sült el, amikor Csendes megpróbálta azt elvenni tőle.1870 A büfés másként látta: „Amikor kinéztem, láttam, hogy az a polgári személy, aki később meghalt, a földről emelte fel sapkáját, majd ment a karhatalmista hadnagy felé. A karhatalmista hadnagy felszólította a polgári személyt, hogy »álljon meg, mert lövök«. Majd a felszólítás után a géppisztolyát levette a válláról. A felszólításra a polgári személy nem tett eleget [sic!], hanem a karhatalmista hadnagy felé tántorgott”.1871 A tanú szerint tehát nem Csendes ütötte meg karhatalmistát, hanem fordítva történt, nem véletlenül eshetett földre a sapkája. És nem támadásnak látta a karhatalmista felé mozgását, hanem részeg tántorgásnak. Ráczné megijedt, és elfordult az ablaktól, így magát a lövést nem látta - netán arról nem akart vallomást tenni -, de beszámolója inkább cáfolja, mint erősíti a hadnagy verzióját. A katonai ügyészség szerint a sértett magatartása okozta halálát, ezért a Kovács Attila elleni eljárást bűncselekmény hiányában megszüntette. És megszüntették az eljárást Surányi Károly rendőr százados ellen is, aki ugyancsak február 3-án este Soroksárról utazott szolgálati helyére. A HÉV- en hallotta, hogy két utas „antidemokratikus kijelentéseket tett”, ezért egyiküket igazolásra szólította fel a végállomáson. Az illető nem engedelmeskedett, futásnak eredt, mire Surányi agyonlőtte. A katonai ügyészség indokoltnak látta a fegyverhasználatot, mivel a sértett „a hatósági közeg intézkedése alól ki akarta magát vonni”,1872 ezért megszüntette a gondatlanságból elkövetett emberölés címén indított eljárást. Megszüntették az eljárást Kun János karhatalmista ellen is, aki január 11-én, kevéssel éjfél után a mezőtúri vasútállomáson igazoltatás közben agyonlőtte Mészáros Pál rendőr tizedest.1873 Sem Magyar Ede, sem Csendes Imre, sem Surányi áldozata, Sinka Béla, sem Mészáros nem vett részt a forradalomban (az ávósok szerint: ellenforradalomban). Az ügyek vádemelés nélküli lezárásához minden esetben elég volt, hogy az elkövető ellenséges, ellenforradalmi kijelenté1870 BFL, XXV.97.a. 416/1957. Kovács Attila hadnagy ügye (továbbiakban Kovács Attila...), A BKÜ határozata, 1957. április 24., Kovács Attila hadnagy jkv., 1957. február 4.

1871 BFL, XXV.97.a. 416/1957. Kovács Attila..., Rácz Endréné jkv., 1957. február 5.

1872 BFL, XXV.97.a. 417/1957. Surányi Károly százados ügye, A BKÜ határozata a nyomozás megszüntetéséről, 1957. április 3.

1873 BFL, XXV.97.a. 183/1957. Kun János ..., Az esetet a Toracz Sándor fegyveres csoportja című fejezetben tárgyaltam.

489