Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)
1. Számadás a leszámolásról - 1.2. A jog halála
megvolt a magunk feladata.”92 A második Fehér könyv egy bizonyos Danóczi István rendőr tizedes állítólagos rendőrségi vallomását közölve ismerteti a történet egy variánsát: „Egy államvédelmi főhadnagy elvtársat megkötözve az udvar közepébe állítottak. Szadista kijelentések elhangzása közben kínozták. Először a lábát kezdték rugdalni, majd úgy megverték, hogy elesett. Ezután a lábánál fogva az udvarban levő villanyoszlopra akasztották fel. Majd egy honvéd főhadnagy (zubbonyt viselő férfi) egy kb. 30-40 cm nagyságú késsel a derekát és hasát szurkába. Később levágta a jobb fülét, lábát pedig bokán felül vagdosta. Még meg sem halt a megkínzott elvtárs, amikor kb. 10 felkelő egy 28 év körüli elvtársnőt kísért az udvarba. Az elvtársnő sírva fakadt a meggyilkolt elvtársat megpillantva, és kérte a felkelőket: legyenek tekintettel a három gyermekére, és ne gyilkolják meg, mivel ő nem bántott senkit. A főhadnagy hozzá ment, és az alábbiakat mondta: »Na megvagy, te büdös spicli, kellett a 16 db igazolvány, meg a kilencezer forint.« Majd a nála levő késsel az elvtársnőbe beleszúrt. Az elvtársnő elesett, erre odament egy rabruhás férfi, és a hajánál fogva megfordította, miután a főhadnagy ismételten beleszúrta a kést a testébe. Én úgy láttam, hogy ekkor már az elvtársnő nem élt.”93 Kizárt, hogy ilyen brutális gyilkosságok tetteseit - vagy ahogy más ügyekben történt, elmenekülésük esetén a bűncselekménnyel kapcsolatba hozható társaikat - ne ítélték volna el, ne ítélték volna halálra, márpedig a történetnek alig van valami csekély nyoma a periratokban. Eörsi László szerint előfordult foglyok bántalmazása, de az ilyen esetek (november 4-e kivételével) nem jártak súlyos következményekkel, a parancsnokok megvédték a foglyokat, és ha kellett, eljártak az önkényeskedőkkel szemben.94 95 Szilágyi János történetének nyoma maradt a megtorlás irataiban, mivel ügyében nyomozás indult, Szilágyit előzetes letartóztatásba helyezték. De a forrás nem az elkövetett szörnyűséget igazolja, hanem ahhoz szolgáltat adalékot, hogy miként készültek a Fehér könyvek. A forrás valószínűtlennek és valószerűtlennek mutatja, hogy az 1956-ban fiatalkorú Szilágyi egy fegyveres csoporttal vadászott volna ávósokra és kommunistákra, ugyanis „a nyomorék gyermekek otthonának lakója”93 „csak járógép segítségével tud járni”.96 Az otthonból kihallgatott tanúk igazolták, hogy október92 Fehér Könyv, I. 1956, 28. 93 Fehér Könyv, II. 1957, 64-65. 94 Eörsi L„ 2001, 131-134. 95 Fehér Könyv, 1. 1956, 27. 96 ABTL, 1.6. A BM Politikai Nyomozó Osztály iratai (továbbiakban 1.6.) 17. d. Monográfiák, 6. kötet, 1956-os ügyek. Tájékoztató jelentés az ellenforradalmi elemek által elkövetett gyilkosságokról és terrorcselekményekről 1956. november 4. és 1957. március 15. között 40
