Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)

3. Gyilkosság különös kegyetlenséggel (Tóth Ilona és társai tragédiája) - 3.7. Tanúk tanúsága

vallomását. Megtette azt a minimumot, amit meg kellett tennie, de menteni is próbálta a vádlottakat, például amikor mindössze három-öt percnek mondta azt az időt, amíg Tóth és Gönczi együtt voltak távol a megbeszélésről,1475 ami nyilván nem volt elég annak a gyilkosságnak a végrehajtására, amiről a vádlottak beszámoltak. M. Kissék állítását tehát úgy pontosítanám: Obersovszky nem tett olyan vallomást, amely önmagában alkalmas volt a vád bizonyítására. Azzal a kijelentésükkel azonban egyetértek, hogy „a két író közül Gáli vallomása volt a vád szempontjából jobban használható.”1476

Obersovszky ügyészi kihallgatásán nem beszélt a Kollár-ügyről, általában is tagadta, sőt visszautasította a vádakat.1477 Arra hivatkozott, hogy a rendőrségen becsapták, legalábbis félretájékoztatták: „a rendőri eljárás során a nyomozást vezető szervek több ízben kijelentették, hogy rövidesen szabadlábra kerülök, végül azonban szabadlábra helyezésem nélkül áttették az ügyemet az ügyészséghez.” Ezt megerősíti az, amit Szöllősi József- 1956-ban ügyész volt a Fővárosi Ügyészségen - közölt 1992-ben az IM Büntetőjogi Főosztályával. Szerinte 1956 december elején, amikor a vizsgálati osztályon ellenőrizte a folyamatban lévő ügyeket, az Obersovszky-ügynek nevezett nyomozás aktáit azon a címen nem adták oda neki, hogy az teljességgel jelentéktelen, és amennyiben új, terhelő adat nem merül fel, hamarosan annak minden érintettjét szabadlábra helyezik.1478 De amikor Obersovszkyt december 5-én őrizetbe vették, Tóth Ilona már vallomást tett a gyilkosságról, a rendőrség pedig már 6-án úgy tudta, hogy az írók azzal egy időben voltak a Domonkosban. Nem tekinthették jelentéktelen bűncselekménynek az Elünk elkészítését, hiszen december 5-7-én 72 óra leforgása alatt őrizetbe vettek majdnem mindenkit, akinek köze volt a laphoz, ami jól előkészített akcióra vall. De különösen nem tekinthették jelentéktelennek Obersovszkyék ügyét annak a Kollár-gyilkossághoz kapcsolódása miatt. Amennyiben Szöllősi igazat mondott 1992-ben, akkor 1956-ban félrevezették. Nem jelentéktelensége miatt nem engedtek neki betekintést az ügybe, hanem mert titkolni akarták előle. És félrevezették Obersovszkyt is, akinek valószínűleg az ellenállását akarták megtörni azzal, hogy közeli szabadulással kecsegtették abban bízva, hogy mégis börtönben maradása felőrli erejét.

1475 BFL, XXV.4.a. 164/1957. Tóth Ilona..., 462. d. Obersovszky Gyula tárgy, jkv., 1957. február 28. 97.

1476 Kiss-M. Kiss, 2007,418.

1477 BFL, XXV.4.a. 164/1957. Tóth Ilona..., 462. d. Obersovszky Gyula üg. jkv., 1957. január 9.; Kiss-M. Kiss, 2007, 307. Innen a következő idézet is.

1478 Kiss-M. Kiss, 2007, 284. Szöllősi József levele, 1992.; Közli: Kiss-M. Kiss, 2007, 18-19.

371