Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)
3. Gyilkosság különös kegyetlenséggel (Tóth Ilona és társai tragédiája) - 3.7. Tanúk tanúsága
A tárgyaláson tett vallomásába három nóvum került. Nem a Domonkosban tudta meg, hogy „valami történt”, hanem később; Gálitól vagy D. Szabótól hallotta, hogy „»többről« van szó, mint altatásról”; ezért egyet nem értésük jeléül elhatározták: „a csoporttal megszakítjuk az együttműködést”.1479 Utóbbi biztosan nem igaz, hiszen Gönczi letartóztatásáig folyamatosan részt vett az Élünk készítésében, sőt, a KMT lapjával kapcsolatos előkészületekbe is bevonták, és Gyöngyösi is segített a nőtüntetéssel kapcsolatos számok elkészítésében. A Domonkosban megismertek közül tehát csak a két őrizetbe vettel, Tóth Ilonával és Maráczival, valamint a Nyugatra menekült Drucker Edinával szakadt meg a kapcsolatuk. A Gönczivel és Gyöngyösivel való együttműködés éppen ellenkezőleg, azt bizonyítja - Obersovszky és Gáli vallomásaival szemben is -, hogy őrizetbe vételükig nem tudták, hogy a Domonkosban gyilkosság történt. Mert Göncziék nem voltak pótolhatatlanok. Csak az első szám készült a Domonkosban lévő gépen, és stenci- lezni - náluk jobban — tudó ember is több volt Gáliék környezetében. Obersovszky azt is állította, hogy nem másnap reggel, hanem valamikor később hallott a bűntényről: „Később, egy héten belül, Gálitól tudtam meg a valóságot, akkor beszélgettünk erről.”1480 Ha vallomása pontos, akkor Gáli vagy egy hétig titkolta előle, hogy mit tudott meg a gyilkosság éjszakáján vagy hajnalán, vagy ő is később értesült arról. Gáli a rendőrségi vizsgálat végétől azt vallotta, hogy Tóth Ilona még a Domonkosban elmondta neki, hogy megölt egy embert. Obersovszkyval már 19-én — és utána többször - találkozott: eszerint szándékosan nem beszélt neki a gyilkosságról november 25-ig. Ez nemcsak vele szemben lett volna rendkívül és indokolatlanul barátságtalan magatartás, de hallgatásával veszélyeztette volna az Élünkét is. Novemberben Kádáréknak még nem sikerült legyűrniük a rendőrök ellenállását, akik kerülték a politikai feladatokat, de nem tértek ki köztörvényes bűncselekmények felderítése elől. Gáli tehát hallgatásával azt kockáztatta volna, hogy a gyilkosok után nyomozók eljutnak az Élünk készítőihez és terjesztőihez. Egy gyilkossági ügy gyanúsítottjai lesznek, a lap megbukik. Azt meg lehet érteni, ha nem jelentette fel Tóth Ilonát, de azt nem, hogy nem figyelmeztette szerkesztőtársait, nem védte az Élünkét, nem szakította meg a kapcsolatot Gönczivel és Gyöngyösivel. Még kevésbé érthető és fogadható el, hogy Derzsi Sándornál lakást szerzett Gönczinek, aki Tóth Ilonáék őrizetbe 1479 BFL, XXV.4.a. 164/1957. Tóth Ilona..., 462. d. Obersovszky Gyula tárgy, jkv., 1957. február 28. 99. 1480 BFL, XXV.4.a. 164/1957. Tóth Ilona..., 462. d. Obersovszky Gyula tárgy, jkv., 1957. március 4. 109. 372
