Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)

1. Számadás a leszámolásról - 1.5. A borsodi megtorlás

Úgy tudtuk, a statáriális eljárás megindítása attól függött, hogy a vádlott a hatóság rendelkezésére álló háromnapos határidőn belül bíróság elé állítható volt-e, vagyis rendelkezésre állt-e a bűnösség bizonyítéka. Kis rámutatott arra, hogy voltak fontosabb szempontok: az illetékes pártbizottság állásfoglalása, illetve a gyanúsított osztályhelyzete. A putnoki járásban a pártbizottsággal történt egyeztetés után azért nem indítottak statáriális eljárásokat fegyverrejtegetés címén, „mert az ügyek terheltjei dolgozó emberek voltak”.175 Az eset körülményei egyben azt is mutatják, hogy a helyi hatalmasoknak nem kellett ráerőltetniük akaratukat a bűnüldöző és igazságszolgáltató szervekre, azok maguk igényelték és kérték a párt segítségnek nevezett beavatkozását általában és konkrét ügyekben is.176 Kis számos egyéb példával is igazolta, hogy az osztályszempontok a borsodi megtorlásban is befolyásolták, sok esetben döntően meghatározták az egyes ügyeket.177

Kis József általában nem foglalkozott a jegyzőkönyvekbe szerkesztett vallomások valóságértékével, a miskolci népítélet ügyében indult eljárásban azonban két esetben nemcsak a törvénysértést, hanem a tényállás meghamisítását is leleplezte.178 Az egyikben a per céljával ellentétes szakvéleményt adó orvos szakértőket addig tartotta őrizetben a rendőrség (hat hétig), amíg azt nem voltak hajlandóak megváltoztatni és közreműködni az eredetivel szögesen ellentétes, új jelentés elkészítésében, amely lehetővé tette a terhelt halálra ítélését és kivégzését. Mohai István ávós százados haláláról pedig két történetet talált az iratokban. Az első szerint Mohai, látva társai sorsát, öngyilkosságot követett el, a második szerint azonban üldözői verték agyon. E második verzióra Kis szerint azért volt szükség, hogy több vádlottat lehessen elítélni, bizonyítása érdekében pedig a Mohai boncolásáról készült jegyzőkönyvet is meghamisították.179 Ha mégsem született meg az elvárt bizonyíték, rendelkezésre álltak a manipuláció egyéb eszközei. Megcenzúrázták a jegyzőkönyveket: abba nem vették fel, vagy csak korlátozottan a vádlott védelmére alkalmas részeket.180 Ha mégis olyan irat készült a rendőrségen, amelyre eredménnyel hivatkozhatott volna a védelem, azt eltüntették, nem került a bíróság elé.181 Ha pedig mégsem sikerült elítélni az áldozatnak kiszemeltet, ak175 Kis, 2002,29, 32.

176 Kis, 2002, 29, 32,47.

177 Kis, 2002, 27-30, 43, 47, 101-102.

178 Kis, 2002, 62-65.

179 Kis, 2002, 63.

180 Kis, 2002,45, 54.

181 Kis, 2002, 61.

55