Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)
1. Számadás a leszámolásról - 1.5. A borsodi megtorlás
kor a felmentő ítélet után internálták, ugyanúgy, mint az 1945 utáni népbírósági eljárásokban felmentetteket.182 Kis szerint a miskolci bíróságnak olyan ítéletet kellett hoznia, amilyet számára a rendőrség előírt.183 Ez így nem pontos, hiszen a bíróságnak volt befolyása az ítéletre, de kétségtelen, hogy a megállapításnak van alapja. A bíróságok látszatszerepéről tett kijelentésével Jobbágyi Gábor megállapítását vette át, némi korrekcióval. Jobbágyi az ítéletek megszövegezésének nyelvi primitívsége és jogi amatőrsége alapján vélelmezte, hogy azokat nem képzett jogászok, hanem rendőrségi nyomozók készítették.184 Kis valószínűtlennek tartja, hogy ezt a bírák átengedték volna az ávósoknak, és azzal magyarázza az ítéletek nyelvi és jogi silányságát, hogy a bírák annyira tartottak a politikai rendőrségtől, hogy „félelmükben nem mertek eltérni a nyomozók jelentéseiben foglalt állításoktól”.185 Ezt azzal lehet kiegészíteni, hogy a cselekmények bűncselekményként való beállítása sokszor olyan nyakatekert, logikai ellentmondásoktól hemzsegő indoklással volt csak lehetséges, ami arra késztette a bírákat és a fogalmazókat, hogy az átírással való kísérletezgetés helyett fogadják el azt a változatot, amely a rendőrségen készült, és amelyet valamilyen felsőbb fórum már nyilván látott és jóváhagyott. Kis is említett ilyen logikai torzót: a legfelsőbb bírósági határozatot, amely kizárta a büntetés mérséklését erős felindulásra hivatkozva olyan esetekben, amikor a terhelt a tömeggel szembeni fegyverhasználat, úgynevezett sortűz nyomán követte el - ha elkövette - erőszakos cselekményét. A határozat indoklása szerint ugyanis nem került volna sor lövetésre, ha az emberek, köztük a vádlott, nem mennek tüntetni, vagyis a vádlott „a velük szemben alkalmazott retorzió miatt erős felindulásra azért sem hivatkozhat, mert ő maga is kiváltója volt azoknak az eseményeknek, amelyek őt erős felindulásba hozták”.186 A törvénysértések elkövetését, hamis jegyzőkönyvek és valótlan tényállások felvételét Borsodban is megkönnyítette a védelem korlátozása. A népbírósági ügyek terheltjei csak az Igazságügyi Minisztériumban összeállított listáról választhattak védőt, és vele a gyanúsítottak csak a rendőrségi nyomozás után, sokszor csak a tárgyaláson találkozhattak először, lehetőség sem volt tehát érdemi védelemre. Az Észak- és Kelet-magyarországi Nemzeti Tanács vezetői a tárgyaláson találkoztak először védőjükkel: a bíróság tizenöt percre felfüggesz182 Kis, 2002,42. 183 Kis, 2002, 71,82. 184 Jobbágyi, 1998, 12-13. 185 Kis, 2002, 82. 186 Kis, 2002, 94. 56
