Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)
3. Gyilkosság különös kegyetlenséggel (Tóth Ilona és társai tragédiája) - 3.10. Tóth Ilona megtörése
mazását, Tóth Ilonát és a többi ötvenhatost ellenben ezzel kényszerítették hamis vallomás megtételére. A vádlott együttműködésre bírásának célja tehát nem a valóban történtek rekonstrukciója, a bűn felderítése volt, hanem éppen ellenkezőleg, a történtek elfedése egy hamis konstrukcióval, a kitalált bűn bizonyítása, a vádlott bűnösségének bizonyítása annak érdekében, hogy el lehessen ítélni. Ez a csapda, amelyből nincs menekvés. Ha tagad, nemcsak elveszti az esélyt az enyhítő szakasz alkalmazására, de tagadása súlyosbító körülmény, mint Bognár esetében, akinek „makacsul tagadó, hazudozó, ártatlan embereket is belekeverő jellem”-ét az ítélet indoklása is felemlítette a halálos ítélet indokai között.2087 Ha beismerő vallomást tett, akkor számíthatott ugyan az enyhítő szakaszra, de biztossá tette elítélését. Noha fennmaradt ügyészségi iratok szerint voltak esetek, amikor a vádlottal szemben elejtették a vádat, és előfordultak felmentő ítéletek, megkockáztatom a kijelentést, hogy ezek között nem volt egy sem, de egynél semmiképp sem sokkal több, amelynek oka a vádat képviselő fél kudarca lett volna. Ilyen az inkvizíció eljárásaiban is csak „a legritkább esetben fordult elő. Az inkvizíció ugyanis ügyelt arra, hogy a csalhatatlanság, a mindentudás dicsfénye vegye körül [...]. Éppen ezért még az eretnekség gyanúját is büntették.”2088 A nagy ritkán felmentéssel végződő esetek mögött mindig valamilyen különös ok rejlik a megtorlás idején. Megváltozott a politikai igény: 1958 nyara után a legfelső pártvezetés már nem a megtorlást, különösen nem annak kiterjesztését, hanem leállítását szorgalmazta, így sokan elkerülhették a börtönt munkás származásukra vagy megtévesztettségükre hivatkozással - de nem azért, mert bebizonyosodott ártatlanságuk. Mások eleve azért lettek vádlottak, hogy hitelesnek látszó vallomást tudjanak tenni, tudják bizonyítani a bűncselekményt, vádlott-társaik bűnösségét. Megint másokat beszerveztek a vizsgálat idején, és hasznosabbnak látszottak a börtönön kívül, mint belül. Nyilván azért vesztegetés címén ítélték el Szentgálit, mert előfordultak ilyen esetek, vagyis volt lehetőség megvásárolni a szabadságot vagy az enyhébb ítéletet. Megint mások rokonai találhattak nagy hatalmú mentort, aki hajlandó és képes is volt segíteni. (A nagy győri perben halálra ítélt Földes Gábor érdekében eljárva Major Tamás Kádárhoz is bejutott - igaz, közbenjárása eredménytelen maradt.2089) A felmentéssel végződő vagy bírói szakba el sem jutó ügyek még kevesebb iratot tartalmaznak, mint az elmarasztaló ítélettel zárulok, így ezek újravizsgálása még nehezebb. De a megtorlás eljárásait 2087 BFL, XXV.4.a. 3308/1957. Palotás József..., A BFB ítélete 1957. november 20. 2088 Kulcsár, 1968,43. 2089 ÁBTL, 3.1.9. V-144506. Jenei Béla és társainak vizsgálati iratai. 541
