Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)
3. Gyilkosság különös kegyetlenséggel (Tóth Ilona és társai tragédiája) - 3.10. Tóth Ilona megtörése
vádló vallomásait kínzás hatására tette, vallomásait ügyészi kihallgatásán azért nem vonta vissza, mert félt, hogy visszaadják pótnyomozásra.2040 A pótnyomozást Sárközy Endre, egykori hadbíró sem az ügy tisztázására tett kísérletnek, hanem a vádlott büntetésének tekintette.2041 De hasztalan is volt bántalmazásra hivatkozni a vallomás visszavonásának indokaként. A magyar jogban a bíró szabadon mérlegelheti a bizonyítékokat, és döntheti el, melyiknek ad hitelt. A vádlott önmaga ellen tett vallomását hitelesnek mutatja, hogy a józan ész szerint ártatlanul nem vádolta volna önmagát, míg ennek visszavonását elégségesen indokolja félelme a várható büntetéstől. Az pedig a bíróban fel sem merülhetett, hogy a Gyorskocsi utca nem a józan ész terrénuma. A legismertebb vádlott, aki a tárgyaláson visz- szavonta vizsgálati szakban tett vallomását, a bolgár Traicso Kosztov volt. „Nem vagyok bűnös, mert nem hódoltam be a fasiszta rendőrségnek, nem álltam az angol hírszerzés szolgálatába, és a Tito-klikk összeesküvésében sem vettem részt... Ezeket [az előzetes vizsgálat során tett - Hódos György] a vallomásaimat visszavonom.”2042 Kosztov az utolsó szó jogán is megpróbálta visszavonni vallomásait, „ekkor ismét félbeszakították, őrei megragadták, és visszaültették a vádlottak padjára [...] Kosztov ügyvédje [...] hosszú vádbeszédében [sic! - Sz. A.] egy szóval sem említette, hogy védence visszavonta vallomását”.2043 A vizsgálat idején, tortúra hatására tett vallomás visszavonásával már a középkorban eretnekség vagy boszorkányság vádjával perbe fogottak is ritkán próbálkoztak, általában pedig eredménytelenül, sőt, a vallomás visszavonása csak rontott helyzetükön. „Ha egy áldozat vissza merte vonni a vallomását arra hivatkozva, hogy azt kínzással csikarták ki belőle, jogszerűen vetették alá még egyszer tortúrának, mivel az inkvizítorok a vallomás visszavonásában bűnössége új bizonyságát látták. És ami még rosszabb volt: az új bűn előhívta a halálbüntetés veszélyét.”2044 Az ilyen megátalkodott bűnös számára egyetlen büntetés létezett: a máglyahalál. Az eretnekség címén perbe vont templomosok közül sokan visz- szavonták kínzással kicsikart vallomásaikat, mire visszaeső eretnekként máglyára 2040 BFL, XXV.4.a. 3308/1957. Palotás József..., Bognár Ottó tárgy, jkv., 1957. október 17. 2041 Kubinyi, 1990, 15. 2042 Idézi: Hódos, 2005, 57. NB: Kosztov még az ellene folytatott vizsgálat után is hitt a „Tito-klikk összeesküvésében”, csak saját részvételét tagadta. 2043 Hódos, 2005, 58. 2044 Kirsch, 2008, 112. If a victim dared to withdraw a confession on the grounds that it had been extracted under torture, he or she could be lawfully subjected to torture once again because, as the inquisitors saw it, the recanted confession was a new indicium of a crime. Even worse, the new crime now carried the risk of death penalty. 530
