Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)

1. Számadás a leszámolásról - 1.4. A megtorlás rendszere

„A politikai osztályon dolgozó elvtársak valamennyien a volt ÁVH-tisztekből, legénységből tevődnek össze, és van megfelelő képességük, rátermettségük, amit még tovább lehet fejleszteni.”142 Ha tájékoztatója nem is volt száz százalékig pontos, hiszen az ávósok mellett helyet szorítottak egy-egy máshonnan, leggyakrabban a karhatalom érintésével érkezett megbízható kádernek - igaz, leginkább 1957 tavasza, a karhatalom megőrizve megszüntetése143 után -, a lényeget illetően igaz volt, hogy a politikai rendőrség az AVH utóda lett személyi összetételében és vezetésében is: „a Politikai Nyomozó Főosztály vezető posztjait zömében régi államvédelmisek töltötték be”.144 így látja Huszár Tibor is, aki szerint január közepére az ávósok ismét megvetették a lábukat a belügy minden fontosabb helyén, elő volt készítve, meg volt alapozva a belügy ávós restaurációja.145

És mivel a megtorlás egészét Zinner szerint is a BM kezdetben is jelentős, de egyre erősödő befolyása, a társszervek feletti hatalma, sőt diktatúrája146 jellemezte, ebből az következik, hogy a végrehajtást egykori AVH-sok, nyilván ávós módszerekkel végezték és irányították. Ahogy 1999-ben írtam: „A volt államvédelmi tisztek természetesen hozták magukkal megszokott munkamódszereiket, munkastílusukat.”147 Huszár szerint ezt Kádár több alkalommal bírálta, ami azonban nem tartotta vissza attól, hogy profitáljon belőle.148 Ez a hatalmi helyzetben lévő ávós belügy jelölte ki - a pártvezetés útmutatását figyelembe véve - a megtorlás célcsoportjait, állította fel a végrehajtás ütemtervét, kérte számon az ügyészségen és a bíróságon a nem kellően harcos munkát.149 Az így megszabott, és a párt által jóváhagyott „kényszerpályák behatárolták az igazságügyben dolgozók mozgásterét”.150

Zinner szerint az ügyészség a karhatalom által folytatott nyomozások esetében nem tudott élni felügyeleti jogával, és így volt ez a politikai nyomozó osztályok által folytatott vizsgálatok esetében is: az ügyészségek „alárendeltségi viszonyba kerültek a belügyi szervekkel”.151 Szerepük kimerült az előzetes letartóztatás

142 Zinner, 2001, 85.

143 Szakolczai, 1999, 57.

144 Zinner, 2001, 63.

145 Huszár, 2003, 54.

146 Zinner, 2001,276.

147 Szakolczai, 1999, 57.

148 Huszár, 2003, 56-57.

149 Zinner, 2001, 203, 216, 220.

150 Zinner, 2001, 220.

151 Zinner, 2001, 206, 281, 283. Az idézet ez utóbbi helyről.

50