Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)
3. Gyilkosság különös kegyetlenséggel (Tóth Ilona és társai tragédiája) - 3.9. A corpus delicti feltalálása
nyomait, és 19-én nem hallhatta Gyöngyösitől, hogy megölték. A jegyzőkönyv nem a Kollár-gyilkosság bizonyítéka, hanem inkább azt mutatja, hogyan születtek a vallomások a rendőrség hevenyészett információi alapján. Abba a vizsgálat egy már meghaladott fázisából került be, hogy Gyöngyösi volt a csoport vezetője, és nyilván híre ment, hogy a Domonkos templom kertjében egy zsidó származású férfi hulláját exhumálták, ebből kerekítették Tatabányán a Tóth Ilonáék antiszemitizmusát bizonyítani hivatott vallomást. (Ez a vád Tóth Ilonával szemben a tárgyaláson is felmerült, de arra sem a bíróság, sem korábban a rendőrség nem helyezett hangsúlyt.) És jól bizonyítja a jegyzőkönyv a rendőrök túlteljesítési törekvését: Tatabányán Bognárral azt is bizonyíttatták, hogy látta a megkínzott, majd megölt Kollárt, amit - tekintettel a Tóth Ilona-per tárgyalásának előrehaladott voltára, március 19-én már a fontosabb tanúk kihallgatásán is túl voltak — nem lehetettt összecsiszolni a vádlottak vallomásával. Közülük ugyanis senki sem beszélt arról, hogy a gyilkosságnak még egy szemtanúja lett volna. A jegyzőkönyv nem is került be a Tóth Ilona-ügy dossziéjába. Sokáig Palotás sem úgy vallott, ahogy elvárták tőle. Miközben a jegyzőkönyvekbe általában finomra cizelláltan került be egy-egy vallomás visszautasítása („vallomását nem fogadom el”), Palotás esetében beszűrődött, ami valóban elhangozhatott: „A tanácselnök megjegyezte, hogy »hazudik«.” Palotás indulatba jött, és azzal fenyegetőzött, hogy megtagadja a további vallomást, majd bántalmazására hivatkozva visszavonta korábbi vallomásait: „A nyomozati vallomásomat visszavonom, mert a Conti [ma Tolnai Lajos] utcában ütöttek, vertek, a szám is vérzett.” „A Conti utcában megvertek, számra léptek, »huligán, kurva anyám« stb. mondták. Inkább nem vallottam, és mindent aláírtam.”1820 Az utolsó mondat leginkább úgy érthető, hogy az ő jegyzőkönyvei sem az általa mondottakat, hanem az ávósoktól jegyzőkönyvbe diktáltakat tartalmazzák, amelyeket Palotás a sajátjaként aláírt. Miután visszanyerte önuralmát, vallomása különös fordulatot vett: „Palotás József: Négyszemközt szeretnék két szót elmondani, addig nem tudok vallani. Palotás József ezt leírja. Elnök: a jegyzőkönyvhöz rendeli csatolni. Elnök: szünetet rendel el. [Szünet után.] 1820 BFL, XXV.4.a. 3308/1957. Palotás József..., Palotás József tárgy, jkv., 1957. november 13. Innen a következő idézet is. 470
