Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)

3. Gyilkosság különös kegyetlenséggel (Tóth Ilona és társai tragédiája) - 3.9. A corpus delicti feltalálása

Palotás József: módosítom egész eddigi vallomásomat, [most] úgy mondom el, ahogy történt”, és megtette a koncepcióhoz igazított vallomását. (Pontosan úgy, mint a Toracz-perben Fehér Károly.) A cédula fennmaradt: „meg monták hogy fel akasztanak”. Esetében tehát bizonyított, hogy kihallgatói halálbüntetéssel fenyegették.

Mint a Tóth Ilona-perben: az ítéleti tényállás a Palotás-perben is a vádlottak „beismerő”, illetve egymást vádló vallomására támaszkodik, különösen a megkülönböztetett bánásmódban részesített Horváthné vallomására. A tényállás életszerütlen, tele van hézagokkal és ellentmondásokkal. Palotásék ötvenhetes története ugyanúgy nem az ötvenhatban történteket beszéli el, mint Tóth Ilonáéké vagy Toracz Sándoréké, perük azokhoz hasonló koncepciós per.

A töredékesen - sőt, feltehetően szándékosan megrostáltan - fennmaradt iratok azonban ezúttal lehetőséget kínálnak annak rekonstruálására, hogyan halt meg Futácsi. A halált okozó lövés ugyanis megegyezik azokkal, amelyek nyomát a Katynban 1940 tavaszán kivégzett lengyel katonatiszteken találta meg 1943-ban a náci németek által összehívott nemzetközi bizottság. Ennek jelentése megállapította: „A megvizsgált holttesteknél a halál oka kivétel nélkül fejlövés. Többnyire egyetlen, néhány esetben két tarkólövés. [...] A lövés bemeneti nyílása általában a tarkón található, a lőcsatorna áthalad a koponya hátsó csontján abba az üregbe, ahol a gerinc végződik. A kimeneti nyílás általában a homlokon, a hajvonalnál található. Mindegyik áldozatot egy nyolc milliméternél kisebb kaliberű pisztollyal lőtték le.”1821 Katynban nemcsak a kivégzett lengyel tiszteken találták ilyen sérülés nyomát, hanem a korábban ugyanott kivégzett és eltemetett oroszokon - inkább ukránokon — is: „Az orosz [halottakat] jóval korábban temették el. Megállapították, hogy a civil oroszokat is biztos, gyakorlott kézzel lőtték tarkón.”1822 Ilyen sérülést állapított meg a Futácsi holttestét boncoló Kelemen Endre. Szerinte az áldozatot pisztollyal lőtték tarkón: „közvetlenül a koponyaalapon az öregluk alatt, a nyakszirtcsont és az I. nyakcsigolya közötti összeköttetés át van szakadva, és itt egy kisujj számára átjárható nyílás van [...] a lövedék pontosan a tarkó közepén hatolt be, a nyakszirtcsont és az első nyakcsigolya között” a kö1821 „The cause of death of all the exhumed corpses is without exception a shot in the head. Mostly single shots in the nape of the neck, but in a few cases double shots. [...] The entry wound is typically located at the nape of the neck and leads through the bone of the back of the skull and into the cavity in which the spine terminates. The exit wound is usually in the area of the forehead/hairline. All victims were killed by pistol shots of a caliber of under 8 mm” - IMC, Katyn. A kővetkező idézet is innen.

1822 „The Russians were buried much earlier. It was concluded that the Russian civilians were also shot in the nape of the neck by a steady, practiced hand.”

471