Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)
3. Gyilkosság különös kegyetlenséggel (Tóth Ilona és társai tragédiája) - 3.9. A corpus delicti feltalálása
járt. Vallomása tehát nem a Domonkosban történtek forrása, hanem annak, hogy milyen hírek terjengtek a kisegítő kórházról és általában az „ellenforradalmárok”- ról, mivel gyanúsították Tóth Ilonát és társait. De nemcsak azt állította, hogy a kivégzetteket nem ott földelték el, ahol december 12-én egy hullát találtak, hanem azt is, hogy „a Kollárként azonosított holttestet nem a tárgyalt gyilkosság során temették el”.1780 „A kihantolásnál végig jelen voltam, láttam mindent, de senkinek nem jelentettem, hogy itt még egy gyilkosság történt [kiemelés tőlem - Sz. A.].”1781 Vallomására két magyarázat lehetséges. Vagy azt látta, hogy a tettesek áldozatukat kivitték a Ligetbe (egyik gyilkosság), vagy azt, hogy a templomkertben nem november 18-19-én éjjel, hanem máskor ásták el az utóbb ott kihan- tolt holttestet (a másik gyilkosság áldozatát). Az első magyarázatot el kell vetni, hiszen Fazekasné sem a gyilkosságnak, sem a holttest Ligetbe vitelének nem volt sem szem-, sem fültanúja, arról csak később hallott, Török Évától. Eszerint nem azt látta, hogy a november 18-án megölt ember tetemét azon az éjjel a Ligetbe vitték, hanem azt, hogy a december 12-én exhumált hullát máskor ásták el. A november 27-i razzia során eltávolították a Tanácsakadémia épületéből az idegenek többségét, de Fazekasné ott lakott, tehát ott maradt. Gyenes figyelt fel rá, hogy ablaka éppen oda nézett, ahol a holttestet megtalálták: „A konyhám ablakától kb. nyolc méterre van az a hely, ahová Kollárt eltemették.”1782 Tehát odaláthatott. Nincs nyoma, hogy mennyire volt kíváncsi. De az tény, hogy az épületben rendkívüli dolgok történtek. Szabadult rabok vertek tanyát, majd kisegítő kórház alakult, amely nemcsak betegeket fogadott be. Néha éjszaka is - amikor röplapokat készítettek - nagy volt a mozgás. November 20-ára virradó éjjel egy csapat karhatalmista tartott razziát, többeket őrizetbe vettek, ez kétszer megismétlődött. Török Évától és a rendőrségtől értesült az állítólag ott elkövetett gyilkosságokról és kínzásokról, valamint arról, hogy Tóth Ilona beismerte bűncselekményeit. És bizonyára hozzá is eljutott a Polgár Erzsébet terjesztette hír Kollár ottani meggyilkolásáról. Ha nem is volt kíváncsi természetű, a történtek és a hírek nyilván felkeltették érdeklődését, és figyelt arra, mi történik az épületben és környékén. Vallomásában nincs nyoma, hogy a holttest november 19. előtt vagy után került a templomkertbe, mégis valószínű, hogy utána, mivel korábban elkövetett gyilkos1780 Kiss-M. Kiss, 2007, 94. M. Kissék megfogalmazása. Fazekasné nem volt ennyire egyértelmű, netán szavait nem ilyen egyértelműen vették jegyzőkönyvbe. 1781 BFL, XXV.4.a. 164/1957. Tóth Ilona..., 462. d. Fazekas Pálné tárgy, jkv., 1957. március 18. 225.; Kiss-M. Kiss, 2007, 159,419. 1782 BFL, XXV.4.a. 164/1957. Tóth Ilona..., 462. d. Fazekas Pálné tárgy, jkv., 1957. március 18. 224.; Gyenes, 1992, 54. 459
