Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)
3. Gyilkosság különös kegyetlenséggel (Tóth Ilona és társai tragédiája) - 3.8. A fővádlottak vallomásai
[Kollár gyilkolása] az irodában zajlott le, míg az írók a szobámban voltak.”1579 Azonban amikor nem a Gyorskocsi utcában tanultakat mondta fel, hanem arról beszélt, amire emlékezett, vallomásából eltűnt a szobája: „egy-két órát aludtam az egyik kórteremben”, „Hajnalban az egyik kórteremben lefeküdtem, de aludni nem tudtam.”1580 Reggel mégis az alagsorban ébredt: „Amikor az írókat reggel felkeltették, én kb. tőlük 3-4 méter távolságra aludtam.”1581 Nyilván nem vitte le senki, és nincs nyoma, hogy holdkóros lett volna. Vallomása ismét az ötvenhatos és az ötvenhetes történet különbségét mutatja: november 17-én az egyik kórteremben feküdt le, az ötvenhetes történet szerint pedig a gyilkosság éjszakáján az alagsorban. És van egy másik nyom, amely szerint Tóth Ilonának nem volt saját szobája. Korábban már említettem azt az esetet, amikor egyik éjjel, két óra tájban Turcsányiné benyitott abba a szobába, ahol Tóth és Gönczi volt. Amikor erről vallomást tettek, a helyiséget mindketten saját szobájuknak nevezték: „Egy alkalommal, éjjel 2-kor feljött a szobámba Turcsányiné, Gönczi is ott volt, és valami lehetetlent kért”, „arra emlékszem, hogy éjjel Turcsányiné benézett a szobámba”.1582 Eszerint Tóth Ilonának nemhogy kettő, de egyetlen szobája sem volt. Ha volt ideje aludni, akkor valamelyik kórterem üres ágyára dőlt le. Első vallomása szerint Gyöngyösi azonnal közölte, hogy az illető ávós, pedig csak akkor lépett be Maráczi, aki megtalálta az ávós egyenruhás fényképet (netán fényképeket1583). Róla vádlott-társai közül csak Molnár vallotta, hogy közvetlenül a gyilkosság előtt és talán alatta is ott volt a szobában.1584 Gönczi egyetlen jegyzőkönyvében sem szerepel, hogy ott lett volna, és Gyöngyösinek is csak egy zavaros, mindenkinek ellentmondó mondata van, amiből nem következik, hogy a szobában volt a gyilkosság előtt vagy alatt: tőle hallotta, hogy Gönczi agyon akarta lőni Kollárt.1585 (A többiek szerint Gyöngyösi akarta lelőni, aki nyilván ez ellen próbált védekezni, áttolva a vádat Gönczire.) Molnár vallomását figyelmen kívül 1579 BFL, XXV.4.a. 164/1957. Tóth Ilona..., 462. d. Tóth Ilona tárgy, jkv., 1957. február 18. 10. 1580 BFL, XXV.4.a. 164/1957. Tóth Ilona..., 462. d. Tóth Ilona tárgy, jkv., 1957. február 18. 12. 1581 BFL, XXV.4.a. 164/1957. Tóth Ilona.462. d. Tóth Ilona tárgy, jkv., 1957. március 4. 110. 1582 BFL, XXV.4.a. 164/1957. Tóth Ilona..., 462. d. Tóth Ilona tárgy, jkv., 1957. február 26. 60. Gönczi Ferenc tárgy, jkv., 1957. február 26. 60. 1583 Felfejthetetlenül zavaros az állítólag Kollárnál talált fényképek száma. A vádlottak általánosságban többes számban utaltak rá (fényképek), de amikor konkrétan beszéltek róla, mindig csak egy fényképről szóltak. 1584 Molnár és Tóth Ilona vallomásainak mélyebb összefüggéseit a következő fejezetben tárgyalom. 1585 BFL, XXV.4.a. 164/1957. Tóth Ilona..., 462. d. Gyöngyösi Miklós tárgy. jkv. 1957. február 20. 30.; Kiss-M. Kiss, 2007, 370. 401
