Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)

3. Gyilkosság különös kegyetlenséggel (Tóth Ilona és társai tragédiája) - 3.7. Tanúk tanúsága

aludt, csak benéztek, „de nem szóltak semmit”.1501 Eszerint a jelentésről adott jelentés, amelynek címzettjét nem ismerjük, részben dezinformáció az ügynök - esetleg az akció - védelmében. Hogy a rendőrök nem felkelők után kutattak, hanem az Elünkhöz próbáltak közelebb kerülni, az látszik abból is, hogy Tóth Ilonát kezdetben nem felkelőkről, hanem a röpcédulázásról kérdezték. Mindezek alapján valószínűnek látom, hogy „Dávid” november 19-én jelentette az Elünk elkészítését — és valaki bevitelét, kihallgatását —, mire azonnal razziát tartottak, és őrizetbe vettek többeket, akiktől további információkat vártak.

De napokon belül a „Dávid” jelentésében foglaltaknál sokkal súlyosabb vádak érték a Domonkost. Polgár Erzsébet feljelentése szerint ismerősét, Kollár Istvánt ávósként oda vitték, és ott meggyilkolták. Ezt megerősíthették mások, leginkább a Gráczi Béla kiszabadítása érdekében a rendőrséget kevéssel november 20. után felkereső és ott a Domonkosban elkövetett rémtettekről beszámoló Fazekas Pálné és Török Éva.1502 Kézenfekvő, hogy az információkat a politikai rendőrség összekapcsolta, és azzal bízták meg „Dávid”-ot, igyekezzen megtudni Gálitól és Obersovszkytól, hogy ők mit tapasztaltak. Az Elünk három szerkesztőjének egy november végi - Obersovszky vallomása szerint 25-e körüli - beszélgetésén D. Szabó felvethette, hogy „altatásnál több történt”, mire Gáliék felidézték azokat a — talán csak utólag gyanúsnak tűnő, Petruska kikérdezésével kapcsolatos — jeleket, amelyek ilyesmire utaltak (Tóth Ilona és Gönczi kihívása, különös szófoszlányok, Gönczi afférja a gondnoknővel). „Dávid” ezek alapján jelenthette, hogy társai tudnak valamit a bűncselekményről. Pedig a beszélgetésen sem Gáli, sem Obersovszky nem jutott olyan következtetésre, hogy a Domonkosban gyilkosság történt, és annak Tóth Ilonáék az elkövetői, hiszen úgy - erkölcsi megfontolásokból és az Elünk, illetve általában az ellenállás védelme érdekében — nyilván megszakították volna a kapcsolatot Gönczivel és Gyöngyösivel, amit nem tettek. M. Kissék vették észre, hogy noha Gáli - vallomása szerint - a gyilkosság hajnalán Gyöngyösit és Tóth Ilonát is felelősségre vonta a gyilkosság miatt, letartóztatásáig nem határolódott el tőlük.1503 Sőt, november 19-én elvitte Gönczit menyasszonya lakására, ahol az Elünk második számát beszélték meg.1504 Tehát őrizet1501 BFL, XXV.4.a. 164/1957. Tóth Ilona..462. d. Gönczi Ferenc tárgy, jkv., 1957. február 22. 54.

1502 BFL, XXV.4.a. 164/1957. Tóth Ilona..., 462. d. Török Éva tárgy, jkv., 1957. március 18. 230.; Kiss-M. Kiss, 2007, 422.; Fazekas Pálné tárgy jkv., 1957. március 18. 224.; Kiss-M. Kiss, 2007, 157.

1503 Kiss-M. Kiss, 2007, 144.

1504 BFL, XXV.4.L 8081/1958. Derzsi Sándor..., Derzsi Sándor jkv., 1958. április 13., 28., Derzsi Sándor tárgy, jkv., 1958. november 5., Szirmai Ottó tárgy, jkv., 1958. november 7.

378