Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)

3. Gyilkosság különös kegyetlenséggel (Tóth Ilona és társai tragédiája) - 3.5. Az állítólagos áldozat, egy kihantolt tetem és Kollár István

M. Kissék szerint „több mint elgondolkodtató, ha ez a különben csendesnek és magának valónak leírt férfi ezek után magánál hord egy ávós képet”.1254 Tehát ké­telkednek abban, hogy a kép valóban Kollárnál volt, de annak kijelentésére nem vállalkoztak, hogy amennyiben mégse, akkor léket kap a gyilkossági történet, hi­szen anélkül egyáltalán semmi sem volt, ami a Kollárral szembeni gyanút igazol­hatta volna. Gyenest annyira megzavarta, hogy november közepén valaki ilyen képet hord magánál, hogy egészen zavarosan tudott csak fogalmazni: „Itt viszont a bajkeresésnek valami egészen különös, szóval az önsorsrontásnak ez a módja! Ez a viktimológia, látod, szóval hogy igazi áldozat a Kollár. Ne haragudj meg. Mintha a saját sírjának a megásására mindent elkövetett volna. Ilyen képpel min­denki.. .”1255 Eörsi is elképzelhetetlennek tartja, hogy november közepén egy civil ilyen képet hordott magánál, szerinte annál már csak az elképzelhetetlenebb, ha egy titkosrendőr tesz ilyet.1256 Ebben igaza van, de ettől semmivel nem válik hihe­tőbbé, hogy a nem ávós Kollárnál volt ilyen kép. Szerintem a perben dokumentált „tény”-re - Kollár magánál hordta a képet - csak egyféle magyarázat lehetséges: az illető nem normális, vagy ennek variánsa: aki ilyet talál ki, az nem gondolkozik normálisan. (Egy későbbi írásában Eörsi együgyűnek nevezte Kollárt, nyilván azért, mert igaznak látta, hogy őt ávósként ábrázoló képet hordott magánál.1257) Egyetértek a Múlt-kor történelmi portálon folyt vitához hozzászóló Gálfalvi Pé­terrel: a dolog erősen emlékeztet a Die Hard című film harmadik részére, amely­ben Bruce Willis arra kényszerül, hogy fényes nappal „I hate niggers” feliratú pólóban menjen át a Harlemen.1258 (Még ha Kollár nem is tűzte hátára a képet.) Bruce Willist a filmben így akarták megöletni. A Kollár-történetben hasonló volt a fénykép szerepe: utólag motivációt rendelni a gyilkossághoz. Osztom M. Kissék, Gyenes és Gálfalvi kételyeit: valószínűtlen és valószerűtlen, hogy 1956. novem­ber 18-án valaki ilyen képet hordjon magánál, különösen akkor, ha egy állítólagos fegyveres csoport - a Toracz-csoport - tanyájára megy meglátogatni barátnőjét. Kitalációnak mutatja a fotót Tóth Ilonának a tárgyaláson adott nagyon pontos leírása. „A fényképen lévő személy fején sapka volt, a zubbony paroliján egy vas­tag és pár vékony csíkot láttam. Csapatjelzésre nem emlékszem.”1259 Teljességgel kizárt, hogy egy kisméretű - hiszen Kollár tárcájában elfért -, két vagy három 1254 Kiss-M. Kiss, 2007,415. 1255 OH A, 492. Molnár József..., 1992,60. 1256 Eörsi L., 2003, 224. 1257 Eörsi L„ 2007b. 1258 www.mult-kor.hu/Hozzászólások, 2009. december 23. 1259 BFL, XXV.4.a. 164/1957. Tóth Ilona..., 462. d. Tóth Ilona tárgy, jkv., 1957. február 20. 17. 310

Next

/
Thumbnails
Contents