Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)
3. Gyilkosság különös kegyetlenséggel (Tóth Ilona és társai tragédiája) - 3.4. Gönczi Ferenc és Gyöngyösi Miklós
tájékoztatása konkrét részleteket tartalmaz aszódi éveiről: 1946. október 23-án kezdett vízvezeték-szerelőnek tanulni, amit 1947 júliusában abbahagyott, noha a jellemzés szerint „munkaoktatója meg volt vele elégedve”.1066 Nemcsak a választott szakmát hagyta ott, megpróbálta ugyanezt tenni a nevelőintézettel is, de szökése nem sikerült. Büntetésül kőművesek mellé osztották be, ott „magatartása kielégítő volt. Munkában kellő szorgalmat tanúsított.”1067 Később folytathatta választott szakmájának tanulását, magatartásával és munkájával akkor annyira meg voltak elégedve, hogy 1948 tavaszán nevelőanyja kérésére húsvétra hazaengedték.1068 Élt az alkalommal, és soha többé nem ment vissza Aszódra, noha 1948. április 7-én országos elfogatóparancsot adtak ki ellene. A következő biztos adat 1948. szeptember 6., amikor a XIV. kerületi kapitányság járőre hajnalban rátalált a városligeti zsilipalagútban alvó fiúra, aki beismerte, hogy Aszódról szökött meg.1069 A Budapesti Büntető Törvényszék mint fiatalkorúak bírósága egy hónap fogházbüntetésre ítélte tiltott határátlépés címén. Gyöngyösi ugyanis a tárgyaláson „beismerte”, hogy 1948. április 4-én Brenn- bergbányánál Horvátországba szökött, ahol csak alkalmi munkákat kapott, ezért május 12-én visszajött. Azóta volt Budapesten - bejelentett - lakás nélkül, piacokon végzett alkalmi munkákból tartotta fenn magát.1070 Nem tűnik ugyan lehetetlennek, hogy 1948-ban Ausztria szovjetek megszállta területén keresztül eljutott Jugoszláviába, ám nem is valószínű, különös tekintettel arra, hogy az ország nevét sem tudta, és enyhe büntetése sem arra vall, hogy Czövek János bíró elhitte volna történetét. (A Tóth Ilona-per tárgyalásán azt állította, hogy sose volt külföldön.1071) Sokkal valószínűbb, hogy ennek a bűncselekménynek a bevállalásá- val próbált Aszódról megszabadulni. „Nem szerződtettek le bádogos tanoncnak, 1066 BFL, XXV.4.a. 164/1957. Tóth Ilona..., 463. d. Az Aszódi Állami Fiúnevelő-intézet pedagógiai véleménye Piri [Gyöngyösi] Miklósról, 1948. október 10. 1067 BFL, XXV.4.a. 164/1957. Tóth Ilona..., 463. d. A 200. sz. Makarenko Ipari Tanulóintézet válasza B.-né Tóth Matild részére, 1957. február 12. 1068 BFL, XXV.4.a. 164/1957. Tóth Ilona..., 463. d. Az Aszódi Állami Fiúnevelő-intézet pedagógiai véleménye Piri [Gyöngyösi] Miklósról, 1948. október 10.; A 200. sz. Makarenko Ipari Tanulóintézet válasza B.-né Tóth Matild részére, 1957. február 12. 1069 BFL, XXV.4.a. 164/1957. Tóth Ilona..., 463. d. A Magyar Államrendőrség XIV. kerületi kapitányságának feljelentése kihágási ügyben, 1948. szeptember 6. 1070 BFL, XXV.4.a. 164/1957. Tóth Ilona..., 463. d. A Budapesti Büntető Törvényszék mint fiatalkorúak bírósága, Piri [Gyöngyösi] Miklós tárgy, jkv., 1948. szeptember 7. Innen a következő idézet. 1071 BFL,XXV.4.a. 164/1957. Tóth Ilona...,462. d. Gyöngyösi Miklós tárgy, jkv., 1957. február 20. 23. 264
