Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)
3. Gyilkosság különös kegyetlenséggel (Tóth Ilona és társai tragédiája) - 3.2. Koncepciós ügyek labirintusa
a nemzeti sérelmek orvoslása, míg a másik, a népi demokratikus rendszer demokratizálása is vitathatatlanul széles támogatást élvezett. Ezeket a célokat pedig nem valamilyen szervezet élén állva próbálta rákényszeríteni a kormányra, hanem meg akarta győzni Kádárékat azok helyességéről, megvalósításuk szükségességéről, amit leginkább a két fél tárgyalása révén látott lehetségesnek. Tehát november 4. után nem a felkelés - amúgy szétesett - szervezetében töltött be vezető pozíciót, hanem tájékozódási pont volt sokak szemében: mert képes volt megfogalmazni azt, amit sokan hasonlóan gondoltak. Ezért és ennyiben lehet — inkább csak utólag — vezetőnek tekinteni, amiből azonban nem következik a Péteríy vezető, központi szerepe. Ennek igazolására nem tartom alkalmasnak a november 16-i tömeges őrizetbe vételt sem. Hasonló akciók nem voltak ritkák 1956/1957 fordulóján, és semmi nyoma nincs, hogy a razzia során lefogottakat később elítélték volna, illetve akiket elítéltek, azokat a Péterfyhez köthető cselekményeik miatt ítélték volna el, miközben annak nyoma maradt, hogy napokkal őrizetbe vételük után szabadon engedték őket. Semmi alapunk nincs arra, hogy felkelőknek, a november 4. utáni ellenállás résztvevőinek tekintsünk zömmel ismeretleneket pusztán azon az alapon, hogy néhány napra őrizetbe kerültek. Eörsi szerint „csaknem nyolcvan röp- cédulázót [kiemelés tőlem — Sz. A.]” tartóztattak le,796 de állítását nem bizonyítja, miközben teljességgel valószínűtlen, hogy Angyal ekkora hálózatot működtetett volna a Péterfyben. Semmi nem igazolja, hogy a razzia előkészített lett volna, ami lehetővé tette volna a célzott őrizetbe vételeket. Ehelyett azt valószínűsítem, hogy a rendőrök előállítottak mindenkit, aki bármi okból gyanús volt, vagy nem tudta magát vagy ottlétét megfelelően igazolni. Angyal önvallomásának már idézett része sem azt mutatja, hogy őt személy szerint keresték volna,797 amit megerősít Szirmai vallomása. O aznap éjszaka a Péterfyben aludt, és reggel tanúja volt, amikor Angyal, felháborodva az őrizetbe vételek hírén, lerohant tiltakozni.798 Vannak ugyan - később tárgyalandó - jelek, melyek szerint akkor is őrizetbe vették volna, ha nem tiltakozik, de semmiképpen nem lehet elégségesen bizonyított ténynek tekinteni, hogy a razzia célja előre meghatározott személyek őrizetbe vétele lett volna. A Péterfy tehát nem saját 1956-ban folytatott tevékenysége okán, hanem a megtorlás idején róla terjesztett történetek miatt, és kicsit Tóth Ilona révén - amit 796 Eörsi L., 2003, 204. 797 Angyal, 1991, 161. 798 BFL, XXV.4.f. 8005/1958. Szirmai Ottó..., 392. d. Szirmai Ottójkv., 1957. január 25. 204
