Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)

3. Gyilkosság különös kegyetlenséggel (Tóth Ilona és társai tragédiája) - 3.2. Koncepciós ügyek labirintusa

igyekezett igazolni. „A fiúkon tapasztalható volt, hogy idegesek, de ennek okát nem tudtam. [...] láttam, hogy mindketten erős idegfeszültségben vannak.”596 Nehéz feladatot kapott. Egyfelől igazolnia kellett, hogy „kivégzését” előre elhatározták, ezért elmondta, hogy 25-én árulással gyanúsították, másnap hallotta Kovácsékat arról beszélni, hogy „az árulókkal végezni fognak”, Lukácsékon látszott az „erős idegfeszültség”, aminek okát mégse sejtette. Másfelől úgy kellett elmondania a történetet, mint aki nem gyanított semmit, hiszen különben miért vitte volna magával a fiúkat.

Harmadrészt Gyenes összefoglalójában érthetetlen, miért adtak Jagiczának megölése előtt írást, „egy Erzsi nevű ápolónőnek [Csontos Erzsébetnek - Sz. A.] címezve”,597 amivel egyértelmű bizonyítékot szolgáltattak arra, hogy a kérdéses időben Jagicza lakásán voltak. (A történetnek ezt a valószerűtlen elemét a belügyesből lett historikusok, Gerébék célszerűnek látták elhagyni.) Lukács vizsgálati iratai között fennmaradt a cetli, amelyet az íráskép alapján valóban ő írhatott. Ám valószínűleg nem Jagicza kérésére a lövés előtt, hanem később, a rendőrségi vizsgálat során kihallgatója, Kerezsi László százados utasítására. A levél ugyanis fontos tárgyi bizonyíték volt, márpedig ilyen beszerzése - jobb híján készítése - a rendőrség érdeke, nem pedig a tettesé. Negyedrészt valószerűtlen a gyilkossági kísérlet leírása, hiszen az állítólag lejjebb álló és a lövés pillanatában leguggoló férfit egy méterről leginkább úgy lehetett a szíve alatt megsebesíteni, ha Lukács a lábára célzott, hiszen egy gyakorlatlan ember pisztollyal, különösen olyan nagyméretű pisztollyal, mint a TT- pisztoly - a fegyver rúgása miatt - általában a cél fölé lő. Lábra lőve pedig nem

Molnár József üzenete Erzsikének (BFL, XXV.4.a. 164/1957.)

596 BFL, XXV.4.a. 164/1957. Tóth Ilona..., 461. d. Jagicza László jkv., 1957. január 18. A következő idézetek is innen.

597 BFL, XXV.4.a. 164/1957. Tóth Ilona..., 462. d. Feljegyzés.; Gyenes, 1992, 40. Valójában nem Erzsi nevű ápolónőnek, csak Erzsikének.

162