Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)
3. Gyilkosság különös kegyetlenséggel (Tóth Ilona és társai tragédiája) - 3.2. Koncepciós ügyek labirintusa
személyében ígéretet tett arra, hogy minden egyes kiszállított áruról, amit a vállalat területéről elvisznek, elismervényt fognak adni. Az elismervény készítése a gyakorlatban annyit jelentett, hogy a vállalat vezetői által megkért személyek az elszállított árukról jegyzéket készítettek, melyben az áru nemét, mennyiségét tüntették fel, és ezt az elismervényt Toracz vagy annak megbízottja aláírásával igazolta.”440 Az ügyészség csak azt tudta terhűkre róni, hogy előfordult, hogy mégsem adtak elismervényt - ezt Toracz tagadta -, illetve hogy „ezek az elis- mervények sem tartalmilag, sem pedig formailag nem voltak szabályszerűek”.441 A Belkereskedelmi Minisztérium Élelmiszer-főigazgatóságának vezetője szerint azonban október-novemberben nem lehetett elvárni, hogy az áruk kiadása szabályos bizonylatokkal történjen, és mivel a vállalat hiánya viszonylag jelentéktelen volt, vezetőit pénzjutalomban részesítették.442 Ehhez a főigazgatóság számviteli osztályának vezetője hozzátette: „Más vállalatoknál, illetve helyeken még ehhez hasonló nyugtákat sem készítettek.”443 Az ügyészség egyikük kihallgatását sem indítványozta, hiszen nem a vádlottak bűnösségét, hanem azt bizonyították, hogy a rendkívüli helyzetben igyekeztek jogszerűen eljárni. Az elvitt áruért befolyt pénzt pedig befizették az Élelmiszer-csomagoló Vállalatnak. Toracz és Somlyó főkönyvelő vallomása ebben a kérdésben egybevág: mintegy 145 ezer forint értékű árut szállítottak el, ami után több mint 120 ezer forintot adtak át a vállalat vezetőinek.444 Az ötvenhetes történetnek ezt a részét tehát csak azzal a kiegészítéssel lehet a valóban történtek elbeszélésének tekinteni, hogy Toraczék olyan fosztogatók voltak, akik a fosztogatás előtt beszerezték - esetleg fegyveres megjelenésükkel kikényszerítették - a kifosztandó vállalat vezetőinek engedélyét. Rájuk bízták a rablás könyvelését, a felvett jegyzékeket aláírásukkal igazolták; az elrabolt dolog értékesítéséből befolyt összeg jelentős részét pedig visszaadták. Ezt állította büntetőjogi eszközökkel üldözendő és büntetendő fosztogatásnak a rendőrség, a bíróság pedig ezért marasztalta el a vádlottakat társadalmi tulajdon fosztogatásában. 440 HL, XI.22. 284/1958. Toracz Sándor..., Somlyó Béla jkv., 1957. április 24. 441 HL, X1.22. 284/1958. Toracz Sándor..., A BKÜ határozata a Toracz Sándor és társai ellen indított ügyben, 1958. április 17. 442 BFL, XXV.97.a. 2451/1957. Toracz Sándor és társainak ügye (továbbiakban: Toracz Sándor...), Bihari Ferenc üg. jkv., 1957. június 15. 443 BFL, XXV.97.a. 2451/1957. Toracz Sándor..., Szerencsi Kálmán üg. jkv., 1957. június 15. 444 HL, XI.22. 284/1958. Toracz Sándor..., Toracz Sándor jkv., 1957. április 1, 20., május 18., Somlyó Béla jkv., 1957. április 24., Somlyó Béla tárgy, jkv., 1958. május 30. 126