Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)

3. Gyilkosság különös kegyetlenséggel (Tóth Ilona és társai tragédiája) - 3.2. Koncepciós ügyek labirintusa

Akár fosztogatásnak tekintjük azonban, akár a háborús helyzetben önként vállalt rendkívüli, ámde nem rendbontó cselekménynek, Toraczék élelemszállítása és -osztása valószínűtlenné teszi az ellenük emelt másik vádat. Kizártnak tekinthető ugyanis, hogy egy, a kormány ellen fegyveres harcot folytató csoport rejtőzködés helyett ennyire a figyelem középpontjába helyezze magát és bázisát. Nem beszélve arról, hogy az élelem átszállítása, kiárusítása vagy továbbszállítása, majd mindennek könyvelése időt sem hagyott a fegyveres harcra. Toracz részletesen beszámolt az élelemosztásról: délelőtt szállítottak, utána fél ötig árusítottak, majd egy, a Landler 26.-ban lakó nő segítségével órákon keresztül könyvelte az aznapi forgalmat. A munkával általában este fél nyolc tájban, vagyis a kijárási tilalom kezdete után végzett. Irreális azt feltételezni, hogy alkalmanként félbehagyta a szállítást vagy a könyvelést, hogy egy kicsit harcoljon. A november 4. után hosz- szabb-rövidebb ideig a női szálláson lakó férfiak többsége tagadta, hogy részt vett volna fegyveres harcban, többségük azt is, hogy fegyvere lett volna. Egyetlen kivétel volt. Kapusi Sándor elismerte, hogy fegyvere volt, hogy részt vett a Bethlen moziba szorult karhatalmisták elleni harcban és más fegyveres cselekményekben - ő azonban nem vádlott, hanem a vád tanúja lett a perben. Eörsi Lászlóval egyezően azt feltételezem: azon az áron hagyták szabadlábon, hogy közreműködik ötvenhatos társai elítélésében.445 Még 1954-ben kapott négy év három havi börtönbüntetését sem kellett folytatnia, ahonnan a forradalom szabadította ki.

Kapusi igyekezett megszolgálni szabadon hagyását, amit jól mutat az egyik vádlottal történt szembesítésekor tett vallomása: „A velem szemben ülő személy [a Toracz-perben elítélt Pálinkás András] az ellenforradalom ideje alatt a legnagyobb csibész strici alak volt. Ez abban merült ki, hogy akit lefogtak, azt bevitték Pirosékhoz [Gyöngyösihez] a Fürj vendéglőbe [a Landler 44.-be]. Több esetben láttam, hogy a velem szemben ülő személy ávósokat és párttagokat vitt be a Fürj vendéglőbe. Amikor Pirosék ezek közül bárkit is elengedtek, még utánuk ment, és a kapuban beléjük rúgott.”446 A vizsgálat egyértelműen bizonyította, hogy Pálinkás legfeljebb egyszer volt a Landler 44.-ben, előállításokban nem vett részt, azzal nem is vádolták.

Az addig háromszor elítélt Kapusi ötvenhatos cselekményeiért nem került bíróság elé, de 1958-1959-ben háromszor is elítélték köztörvényes bűncselekmények miatt. Utolsó ismert büntetését 1962-ben kapta, amikor egy lopott te445 Eörsi L„ 2011, 322.

446 HL, XI.22. 284/1958. Toracz Sándor..., Pálinkás András és Kapusi Sándor sz. jkv., 1958. február 24.

127