Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel. A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 3. (Budapest, 2016)

3. Gyilkosság különös kegyetlenséggel (Tóth Ilona és társai tragédiája) - 3.2. Koncepciós ügyek labirintusa

dalmas vizsgálat igyekezett feltárni a körülményeket. Ha ellenben nem történt gyilkosság, akkor egyenesen értelemszerű, hogy nem tudtak visszaemlékezni az idejére, ezért elfogadták azt a dátumot, amit a kihallgatójuk kínált nekik. Másfelől pedig azért sokatmondó, mert jól mutatja, mennyire óvatosan kell kezelni a perekben feltárt „tény”-eket, hiszen nyilvánvaló, hogy a két dátum közül legfeljebb az egyik lehet pontos, miközben mindegyiket vallomások sokasága „bizonyította”.

M. Kiss Sándorék csupán Toracznak a Tóth Ilona-pertől való távoltartását észrevételezték, de figyelmen kívül hagyták, hogy a bíróság másokra sem volt kíváncsi. Miközben egyetlen - érdekelt, sőt sértett - tanú, Kollár nőismerőse tett csak vallomást Kollár lefogásáról, nincs nyoma, hogy történt volna kísérlet ennek a fontos részletnek más tanúk felkutatása útján történő tisztázására. A Tóth Ilo- na-perben többször név szerint említett Fehér Károly, akit egyedüliként sikerült azonosítani azok közül, akik Kollárt állítólag bevitték a Domonkosba, december 6-án Nyugatra menekült, de 1957. március 15-én legálisan, a magyar hatóságok tudtával és engedélyével visszatért az országba.433 Minden hazatérővel szemben felmerült a gyanú, hogy kint beszervezték, és kémfeladatokkal ellátva küldték vissza, ezért mindegyiküket nyilvántartásba vették. Ha tehát szükségesnek látták volna, Fehért meg lehetett volna találni, és a perben tanúként ki lehetett volna hallgatni, csakúgy, mint a március közepén őrizetbe vett Bognár Ottót. De annak sincs nyoma, hogy a Kollár-üggyel kapcsolatban kihallgatták volna a női szálláson lakókat, akik közül többen őrizetben voltak a Tóth Ilona-per idején. Gál Rózát, Klimaj Pálnét és Nagy Erzsébetet azonban csak Toraczékról kérdezték, Kollár neve a velük készült jegyzőkönyvekben fel sem merült.434 Akkor sem, amikor a XIV. kerületi kapitányság november végén kihallgatta azokat, akik november 4. után hosszabb vagy rövidebb ideig a Landler 26. alatti női szálláson tartózkodtak. Amennyiben konkrét kérdést kaptak, az nem a Kollár-gyilkosságra, hanem egy másik ügyre, Futácsi Endre megölésére vonatkozott.435

A Toracz-pert az alaposabb vizsgálat koncepciós ügynek mutatja. Olyan eljárásnak, amelyben különböző machinációkkal sikerült a vádlottakat ellenforradalmároknak mutatni, és olyanokként elítélni, noha tényleges tevékenységük büntetőeljárás indítását sem indokolta. A vád tárgyává tett cselekmények közül egy van, ami helyesen feltártnak és bizonyítottnak tekinthető, amit a vádlottak sem

433 ÁBTL, 3.1.9. V-143522. Toracz Sándor..., Fehér Károly jkv., 1958. január 31.

434 HL, XI.22. 284/1958. Toracz Sándor..., Gál Róza jkv., 1957. március 26., Klimaj Pálné jkv., 1957. március 26., Nagy Erzsébet jkv., 1957. március 27.

435 ÁBTL, 3.1.9. V-142621 /1. Tóth Ilona..., A XIV. kerületi rendőrkapitányság jelentése, 1956. november 28.

124