Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)
Csoportkép, fővárosi háttérrel – A városatyák - Önkormányzati választások: a népképvislet álarcában
Megjelent a „származási tematika” is. Nem csupán az antiszemita Függetlenség tekintette a belvárosi reformereket (amúgy téves származási adatokra hivatkozva) a józsefvárosi Rémi-Hűvös párthoz hasonlóan zsidó érdekcsoportnak, de a Pesti Hírlap is „tudott ezt-azt”. Hírül adta például, hogy az I. kerületben az egyesült választók pártjával szemben álló régi párt konzervatív budai „burgerei” afeletti örömükben „dörzsölték kezöket", hogy az egyszem Kohn Dávidot is kibuktatták, jóllehet „ nagy volt a korteskedés a zsidó atyafiak részéről — a lipótvárosi választók viszont a kikeresztelkedett Schwimmer Ernőt nem engedték hitehagyott volta miatt mandátumhoz jutni - állította Légrády lapja...199 200 A Vin. kerületi küzdelem hátteréből is felsej lett halványan az antiszemitizmus újszerű motívuma. Itt a Rémi Róbert szállodatulajdonos és Hűvös József nevével jelzett „Mátyás király párt” állott szemben az Ámon József és Henszlmann Kálmán vezette, korábban már felbukkant „ Fehér Ló ” (!) pártjával. Utóbbiak igyekeztek elhárítani az antiszemitizmus vádját, s azt hangsúlyozták, hogy „ minden hitfelekezeti pártoktól független intelligens művelt bizottsági tagok megválasztását óhajtják” — ám úgy vélték „jogos az a felvetés, hogy a másik pártban semitismus uralkodik”. Agyőzeimet a közvélemény Rémiéknek tulajdonította, a valós eredmény megállapítása elé azonban az adatok bizonytalan volta (pl. közös jelöltek) gördít akadályokat. A politikai klímát érzékelteti, hogy a győzelmi lakomát Rémi és Ámon együtt költötték el, eleget téve Horánszky Nándor kerületi választási elnök megbékélésre tett felszólításának. Gyaníthatólag ismét puszta személyi aspirációk, illetve ellentétek állottak a többi kerületben lezajlott „pártküzdelmek” hátterében. A II. kerületben a Hunfalvy Pállal szemben győzedelmeskedő Ribáry József; a VT-ban a Pucher József építőmester és Radocza János tőkés vezette csoport; a VII-ben pedig a Morzsányi Károly kormánypárti képviselő által szervezett tömörülés juttatta mandátumhoz tagjait - avagy klienseit. Jóllehet a szavazás elvileg titkos volt, a sajtó „a részeredményekről” mégis tudomással bírt a már említett szavazólap-beazonosítási lehetőség révén. Jól j ellemzi 199 Pesti Hírlap, 1885. október 28. Az I. kerületiek körében 13 személy hozható összefüggésbe a Régi Párttal, akik közül régi polgárjoga ugyanakkor csupán egy személynek volt (!); hatan pedig az Egyesült Választók Pártjához köthetők; szignifikáns társadalmi különbség nem mutatható ki a csoportosulások között. 200 Pesti Hírlap, 1885. október 21. 93
