Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

Csoportkép, fővárosi háttérrel – A városatyák - Önkormányzati választások: a népképvislet álarcában

a megnövekedett érdeklődést, egyben a korabeli hatalom mentalitását, hogy az I. kerületben a kormánypárti jelölt ellen korteskedő kishivatalnokot a miniszteri tanácsos ezekkel a szavakkal biztatta: „jól van, majd beszélek a miniszterrel, s lesz rá gondom, hogy a vidéken egy keveset megsétáltassuk ”m

1888 — Területi alapú s egyéb parciális társadalmi igények, közjogi tematizálódás

Nem keltettek különösebb izgalmat az ebben az évben lebonyolított választások, mivel az érdekcsoportok a kerületek többségében megegyezésre jutottak. A rutinszerűen lebonyolított aktus csupán a „hivatalos lista” III. kerületi kudarca következtében keltett némi érdeklődést. A sajtóközlemények mindazonáltal ezen választás alkalmával némi bepillantást engednek egyik-másik helyi pártocska - a sokat emlegetett „klikkek” — érdekmotívumaiba. A megválasztottak értelmiségi-nem értelmiségi összetétele tekintetében nem történt változás. Ami a viriliseket illeti, ezúttal a korábbiak során hátrányos helyzetbe került I. és IX. kerület növelhette átme- netileg értékképviselői számát.

Az I. kerület esetében az érdekszerveződés területi alapú volt, s a „ Várpárt "-tál állott szemben a többi városrész érdekei képviseletében fellépő dr. Babarczi Schwartzer Ottó idegorvos elnökölte „I. Kerületi Polgári Kör". Ezúttal azonban kiegyeztek: a 30 mandátumból 17-et az előbbiek szereztek meg. Mindkét csoportosulás erőteljesen értelmiségi karakterű volt: a legkevesebb szavazatot is a tabáni Mauks János fuszerkereskedő kapta.201 202

Az öt listát is produkáló II. kerületi „ különféle partialis érdekű pártok" kortesei élénken kapacitálták a választókat a szavazóhelyiség kapujában. Tudunk tanító és tanár, par excellence szabadkőműves, lövészegyesületi és egy bizonyos egyesült polgári pártról, mint rivális szervezetről. Akárhogyan is: lelkes lokálpatrióták jutottak mandátumhoz, hiszen 23-muk közül 9-en is részt vettek az 1878-as óriási részvétlenség közepette megrendezett második kerületi esküdtválasztáson (pl. Darányi Ignác későbbi miniszter, Ribáry József miniszteri titkár, Andaházy László ügyvéd, a 45-ös választmány tagja). A választók értelmiségi preferenciája itt is megfigyelhető, hiszen a három legtöbb szavazatot Ludvik Endre, a Szt. János kór201 Pesti Hírlap, 1885. október 27.

202 Pesti Hírlap, 1888. november 26., december 3.

94