Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)
Csoportkép, fővárosi háttérrel – A városatyák - Önkormányzati választások: a népképvislet álarcában
Miként az összegző kimutatásból is látható, a törvényhatósági bizottság tagjainak városrészenkénti arányai nem tértek el jelentős mértékben sem az össznépesség, sem a választójogosultak arányaitól. Nem beszélhetünk a Duna-balpart jelentős felülrep- rezentáltságáról sem; csupán a virilista képviselők esetében tapasztalunk némi pesti fölényt, amely a homo novus pesti viriliseknél egy kicsit még hangsúlyosabb. A korszak végére azután ez az egyensúlyi helyzet felborul és a jobbparti virilisek aránya csaknem jelentéktelenné válik- amint ezt a későbbiekben látni fogjuk. Atörvényha- tósági bizottság összes tagjának városrészenkénti arányai csupán Óbuda esetében mutattak jelentősebb eltérést mind az össznépesség, mind a választójogosultak tekintetében. Amúgy sokan nem is szavaztak értékképviselőre, csak szabadon választható tagra, mely tényben önmagában is - ellenzéki megítélés szerint — „...igen helyesen, a virilista intézmény kárhoztatása és elítélése” rejlett.172 A sajtó a választás eredményeit a tényleges helyzetnek megfelelően értékelte; vagyis miközben „megnyugvással üdvözölte" a „fővárosi polgárság érdekeinek ezen megújított képviselőit”, ugyanakkor sajnálkozott afölött, hogy az új főváros sok szereplőt nélkülözni lesz kénytelen „ ... úgy a régibb, mint az újabb generáció köréből, kiket a szerénység a candidálók szemei elől eltakart, s kiknek helyeit - amint a Pesti Napló vezércikkírója fogalmazott - a saját csekélységök értéken fölüli érvényesítésében élelmes erőkfoglalták el. ” A kormánypárt szócsöve egyébiránt a megválasztottak kritizálása helyett inkább a közönyösséget ostorozta, figyelmeztetve egyszersmind a túlságosan elhamarkodott bírálat veszélyeire: „ de ha vádat emelni idején levőnek tartanák ma még, akkor sem ezen élelmességet sújtanák, hanem ostoroznunk kellene a közönyt, mely az illetéktelen egyéneknek fölülkerekedését előmozdítja, e közöny - tájékoztatta olvasóit a vezércikkíró - negativ hatása majdnem élesebben jellemzi az egész mozgalmat, mint a tényleg kifejtett actió. ”173 A fentiekben vázolt választási technika lényegében a városházi ügyek iránt fokozottan érdeklődőkre korlátozta a jogérvényesítést. Ezzel egyfajta belterjességben működtette a helyi alkotmányosság gépezetét. Ennek köszönhető, hogy még az 1848 előtti időkre visszanyúló városrészi, majd az 1873 utáni kerületi érdek- szerveződés is hihetetlenül szűk társadalmi bázison fej lődött ki, illetve rekedt meg. Az elöljárósági esküdtek 1878-as választásakor például az egyes kerületekben a 172 A Hon, 1873. szeptember 30. Reggeli kiadás. 173 Pesti Napló, 1873. október 1. 79
