Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

Csoportkép, fővárosi háttérrel – A városatyák - Önkormányzati választások: a népképvislet álarcában

választók létszáma mindössze 300-400 fö körül mozgott, a ténylegesen szavazók azonban még ennek is csak töredékét alkották: a népes Terézvárosban például csak 175-en, a Ferencvárosban pedig írd és mondd 12 választó járult az urnák elé. A várospolitika roppant szűk társadalmi keresztmetszetét illusztrálja továbbá, hogy az 1878-as összfövárosi esküdt-szavazók durván egyharmada egyszersmind városatyaként is tevékenykedett az 1848 és 1882 közötti időszak valamelyik - pesti, budai, óbudai vagy budapesti közgyűlésében!174

Néhány vonás a választói aktivitás hátteréhez

Ne essünk azonban tévedésbe: a várospolitika szűkös társadalmi bázisa nem jelentette ugyanakkor a községpolitikai aktivitás egyenletes megoszlását is egyben. E tekintetben figyelemre méltó különbségekkel találkozunk. A rendelkezésre álló

1873., 1876., 1879. és 1891. évi adatokat tanulmányozva a magukat választóként regisztráltak egyre aktívabb részvételével, kerületenként pedig e tekintetben nagy eltérésekkel találkozunk. Szembeötlő részint a leginkább elit-kerületeknek tekinthető IV. és V. folyamatos passzivitása, amellyel szemben viszont a kevéssé elit-jellegű III. és VI. kerületeknek az idők folyamán egyre fokozódó aktivitása érdemel figyelmet.

Ha közelebbről szemügyre vesszük mind a társadalmi profil, mind a szavazói magatartás szempontjából igen eltérő III. és V. kerületi választók 1879-es adatait, akkor szintúgy az előbbi városrész választóinak nagyobb általános aktivitásával találkozunk. Az a tény, hogy a két kerületet összehasonlítva alig találunk olyan foglalkozási vagy etnikai réteget, amelynek választói az aktivitás szintjét véve figyelembe eltérnének a kerület átlagától, arra utal, hogy — legalábbis a helyi érdekérvényesítés vonatkozásában — a háttérben komoly városrészi identitásképző tényezők hatottak.175

174 BFL IV.1407.b. 515/1/1878. lvt. sz.

175 A választói névjegyzéken feltüntetett jogosultsági kategóriák: „birtok, ipar, gyár, kereskedés, jövedelem, értelmiség, régi jog". BFL IV.1404. 1879. évi Dl. és V. kerületi választói névjegyzékek.

80