Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

Csoportkép, fővárosi háttérrel – A városatyák - Önkormányzati választások: a népképvislet álarcában

közgyűléseken néhány órán át, ... legalább havonkint részt vegyenek idejük nincs, mint ezt a tapasztalás ... bizonyítja" w

A választójogi rendelkezések egyébként az országgyűlési választójogra vonatkozóaknak feleltek meg, melyet csupán az ími-olvasni tudás és a két évi egyhelyben lakás követelménye egészített ki. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy a fővárosi választások közül éppen az 1873-ast bonyolították le - ha eltekintünk a virilizmustól - a legszélesebb körű jogosultsági feltételekkel, hiszen az 1867-es tisztújításokon alkalmazott 1848-as városi törvény sokkal, az 1874-es új ország- gyűlési választójogi törvény pedig valamivel szigorúbb kondíciókat tartalmazott.143 144 Az 1867-es zsidóemancipációs rendelkezés a társadalmi elit gazdasági szegmensének beemelését tette lehetővé a választójogosultak körébe.

Haszonbérlők, a fővárossal szerződők, csőd alatt állók, vizsgálati fogságban lévők és elítéltek, valamint a haderő tagjai nem lehettek bizottsági tagok - jóllehet a részvénypiac anonimitása lényegében betarthatatlanná tette a rendelkezést.145

A közgyűlés személyi összetételének állandóságára törekedve a testület megújítása a más esetben - pl. a kisajátítási esküdtek választásánál - is alkalmazott felezős technika útján történt. Azaz háromévente tartottak választásokat, miközben a mandátum hat évre szólt: 1876-ban ugyanis egyetlen alkalommal kisorsolták a képviselők felét, akik viszont újra választhatók voltak. A további hároméves ciklusonként mindig csak a közgyűlés felét - 100 szabadon választható és 100 virilista tag és póttag mandátumát - újították meg.146 A szavazás elvileg titkos volt, ám mivel nem központilag készített, hanem a szavazók által tetszőlegesen beadható szavazólapokat használtak, ezek alapján könnyűszerrel felfedhető volt a választók pártkötődése. Ez a későbbiekben számos visszaélésre adott alkalmat. A részletesen szabályozott választási eljárást összeíró, bíráló és igazoló választmányok intézték.147

143 GÁRDONYI, 1913. 167-168. p.

144 Vö.: 1848:V. te.; 1848:XXIII. te. 6. §.; 1872:XXXVI. te. 24. §.; 1874:XXXm. te.

145 1 872:XXXVI . te. 24-25. §§.

146 1 872:XXXVI. te. 27. §.

147 1872:XXXVI. te. 24-55. §§.; vö.: 1868:LVI. te. 41., 44-48. §§.; A szavazás titkosságának kérdéses voltát illusztrálja az 1891-es választások során a VI. kerületben történt eset is, amikor a szavazati joggal végülis nem rendelkező személy által már bedobott szavazólapot utólagosan kiemelték és megsemmisítették. A Hl. kerületben pedig a választási elnök a szavazólapoknak a teremben való elkülönítésével igyekezett befolyásolni és ellenőrizni a szavazás menetét. Mi több, a hivatalszolgák „...a nem tetszett szavazati lapokat... lépten nyomon eltűntették az asz69