Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

Csoportkép, fővárosi háttérrel – A városatyák - Önkormányzati választások: a népképvislet álarcában

A városegyesítés legfőbb községpolitikai célját a három város „ eggyéforrasz- tása ”, a később is sokat kárhoztatott városrészi „partikularismus " kiküszöbölése révén az átfogó fővárosi érdekek érvényesítésének biztosítása képezte. A várospolitika társadalmi bázisát azonban mégis az egész korszakon át az ősi gyakorlatnak megfelelően a városrészenkénti (I-X. kerületi) érdekszerveződések alkották. Ezen helyi érdekek a főváros közgyűlésében, s számos szakbizottság tevékenysége során azután felszínre kerültek, s immáron közös vita tárgyát képezték. A törvény és a kialakult gyakorlat nem szabott túl tág teret az autonómia érvényesülésének, ám úgy véljük két fontos szempont mégis teljesült: egyrészt a korábbi gyakorlatnak megfelelően megj elemtette a helyi érdekeket, másrészt ellátta ezek fővárosi szintű integrációját.

Döntő jelentőségűek voltak ezen különféle kerületi, városrészi érdekszerveződések, amelyek az említett társadalmi integráció tekintetében túl is mutattak tehát a szűk községpolitikai szerepkörön, s többféle funkciójuk volt.148 A befolyásos „törzsfőnökök” köré szerveződő kerületi „klikkek" a helyi gazdasági, társadalmi és kulturális elit közösségi aktivitást mutató tagjaiból verbuválódtak. Egyszerre voltak a nagyvárosi elszemélytelenítő hatásokkal szemben érvényesített, bizonyos intimitásélményt biztosító szerveződések; a városrészi, lokális identitás megnyilvánulási formái; egzisztenciális érdekek kapcsolatépítési bázisszervei; a helyi kulturális tevékenység és szabadidő eltöltésének keretei; s mindeközben közjótékonysági szervezetekként; országgyűlési és törvényhatósági bizottsági választási helyi pártszervezetekként is funkcionáltak; tárgyunk szempontjából pedig elsősorban várospolitikai érdekszerveződések voltak.149 A korszak individualista beállítótalról, s ez ellen jogorvoslatot szerezni nem lehetett" - áll a panaszbeadványban. BFL IV.1404. A VI. kerületi szavazatszedő küldöttség december 12-ei beadványa.; 104/1891. ig. vál. sz. (november 24.) Mihályi József panaszbeadványa.

148 A... VII. Kerületi Polgárok Köre minden nevezetesebb kérdés fólmerültekor tüzetesen foglalkozik a tárggyal s kívánalmait, a VII. kerületi városi képviselőknek tudomására hozza. A VI. kerületi clubokban hasonlóan nagy érdekkel kisérnek minden közigazgatási ügyet, sőt szórakozásra szánt társaskörök is élénken foglalkoznak városszerte azon érdekekkel... " Fővárosi Érdek, 1878. 1. évf.

149 A kerületi klubok, körök szervezetileg persze elkülönültek az elöljáróság intézményétől, ám élükön többnyire mégis a kerületi elöljáró állott, így a személyi összefonódások révén sajátos helyi hatalmi koncentráció jött létre. A helyzet a választások alkalmával vált kritikussá. 1891-ben a Hl. kerületben például az elöljáróság épülete - a korábbi óbudai városháza - lényegében az „elnökpárt” kortestanyájává degradálódott. „Azért is semmis e választás - szól a panaszbeadvány — mert az elnökpárt a városháza hivatalos helyiségébe ütötte fel a hivatalos

70