Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)
Csoportkép, fővárosi háttérrel – A városatyák - Önkormányzati választások: a népképvislet álarcában
Ferenc miniszteri tanácsossal) — addig az ellenzékieket csak legfeljebb egy-két városi alkalmazott képviseli.135 Óbuda Atisztújítás és a választás itt sem keltett különösebb izgalmakat. Az ekkoriban még Pest vármegye kötelékébe tartozó mezőváros, majd rendezett tanácsú város az 1848-as városi törvény értelmében ún. „ középvárosnak ’’ számított, így itt a vagyoni cenzus valamivel alacsonyabb volt.136 A település 89 fős képviselőtestületének összetétele gyökeresen eltért a pestitől és rokonságot mutatott a budaival, ám jelentős pontokon attól is különbözött. A reálszféra aránya az őstermelők révén a budainál magasabb volt, s a budai helyzethez hasonlóan itt is csekély számú - leginkább még az iparosok körében előforduló - tőkés vállalkozóval találkozunk. Az óbudai képviselőtestület legjellemzőbb vonását az képezte, hogy a legnépesebb foglalkozási csoportot nem az iparosmesterek (26,7%), hanem a szőlősgazdák (39,5%) alkották. Akereskedelem képviselete két szatócs mellett Spitzer Jakab termény-nagykereskedőre szorítkozott. Mindössze néhány fő - „az” orvos, „a” tanár, „az” ügyvéd - képviselte az értelmiséget a testületben. A tucatnyi hivatalnok körében pedig az óbudai hajógyári tisztviselők (5 fő) alkották a relatív többséget. Ünnepélyes mintaadás (1873), majd rutingyakorlatok (1876., 1879., 1882., 1885., 1888., 1889. évi választások) Várospolitikai érdekcsoportosulások, az 1873-as választás Több mint féléves előkészületi munkálatokat követően, 1873. szeptember 25-26-án került sor az egyesítési törvény végrehajtásának politikai szempontból leglényegesebb aktusára, az új képviseleti szerv, a törvényhatósági bizottság, máj d november 30-án a kerületi esküdtek megválasztására. A kétnapos esemény az országgyűlési választások heves összecsapásaihoz, kortes-küzdelmeihez szokott 135 Horváth, 1999. 136 Ház, telek esetében 1000 forintos értékminimum; értelmiségiek esetében 80 forintos évi ház- bér; egyébként pedig 600 forintos évi biztos jövedelem volt a vagyoni feltétel. 67
