Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)
Csoportkép, fővárosi háttérrel – A városatyák - Önkormányzati választások: a népképvislet álarcában
5. sz. táblázat. Főbb kereskedelmi ágazatok képviselői a pesti képviselőtestületben 1848., 1867 Kereskedők 1848 vállalkozók 1848 kiskereskedők 1867 vállalkozók 1867 kiskereskedők Termény 11 14 Építőanyag 3 1 7 Papír 2 Ruha, textil 3 2 3 Bútor Élelmiszer 5 2 2 Luxuscikk 1 Vas, műszaki 5 2 Az egyes kereskedelmi ágazatokon belül 1848-hoz képest ugyanakkor a „stratégiai” ágazatok némi koncentrációja, a termény- és építőanyag-kereskedők számának gyarapodása tapasztalható.127 A hivatalnokok és értelmiségiek 1848-ban valamivel több mint egynegyedes együttes aránya egyharmadra gyarapszik a kiegyezés évében újjáalakult közgyűlésben. (Az 1861 -es közgyűlés különlegességét viszont az értelmiségieken belül az írók, tudósok, művészek, egyháziak arányának megduplázódása mutatja. Ez a jelenség az októberi diploma kibocsátása nyomán felpezsdült politikai élettel - a törvényhatóságok feléledt alkotmányvédő funkciójával hozható összefüggésbe.) Az 1867-es választók körében népszerű társadalmi modellről is képet alkothatunk a szavazatszámok megoszlása, azaz a legtöbb és a legkevesebb voksot kapott 60-60 városatyára vonatkozó adatok (kb. 20-20%-nyi) elemzése révén. Nos, a korabeli választók társadalompolitikai beállítottság szempontjából meglehetősen 127 E két táblázatban az iparosokra és a kereskedőkre vonatkozó adatok összlétszáma azért tér el a tanulmány végén található föösszesítésben megadottaktól, mert itt csak az ágazatok szerint azonosítottak adatai szerepelnek. 59
