Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

Várospolitikai tézisek és programok az 1860-as, 1870-es években - Városatyák Budapest-önképe, külföldiek Budapest-képe

tekintett emberi mozzanatokra, mint az azokat körülvevő tárgyi-fizikai díszletekre. Az 1885-ös országos kiállítás megnyitóján részt vevő éles szemű Mrs. Paget is saját ízlésbázisán kénytelen rögzítem a lényeget: „ ...barbárpompázatosság — némi francia lakkozással... s az európai viszonylatban is kimagasló Dalszínházról is csak ennyit mond: „ csinos ellentétben a Duna esti panorámájával, ami viszont - más külföldi hasonló élményéhez hasonlóan98 — meleg szavakra ragadtatja, s nem érti a helybeliek közönyét.99 A város atmoszférájának, apestiek mentalitásának rajza során mind a jól ismert „keleties vonások”-ra történő homályos utalás, mind a párizsi mintákra való halvány hivatkozás felmerül.100 A széles népi rétegek közterületi megnyilvánulásaival, az általános magatartással kapcsolatban többen is a jó kedélyt és a szívélyességet említik,101 a viseletek sokszínűségét, a társadalmi élet szerveződésével kapcsolatosan pedig a túlrétegezett klubéletet.102 A nyolcvanas években a városi képviselők több ízben is szóvá teszik a különféle tüntetések alkalmával tapasztalt rendőri brutalitást - ám a külföldinek a budapesti rendőr udvariassága tűnik fel, snájdig uniformisa, különös kalapja kelt kedves hatást.103

A fizikai infrastruktúra, az urbanizáció hiányosságai miatti hazai szorongás tükrében hat kissé komikusán külföldiek ezzel ellentétes észlelete. A századforduló éveinek angol megfigyelője egyenesen Béccsel egy szinten lévőnek látja Budapestet, mi több, az épületállomány esztétikuma tekintetében, vélhetőleg a vakolás általános gyakorlata miatt, még Londont (!) is felülmúlónak.104 A helyi önkor- mányzatokjo- gaiért küzdő tengerentúli autonomista teoretikus pedig, egyfajta idealizáló attitűd nyomán mind utasbiztonság, mind korrekt üzemvitel tekintetében éppenséggel a budapesti közvasutakat állítja az amerikai publikum elé követendő példaként.105

98 PALMER, 1903. 150. p.; „Budapest, bizonyosan állítható - panorámája és víziélete folytán - a világ egyik legszeretetreméltóbb és legérdekesebb városa. " FELBERMANN, 1892. 112. p.

99 PAGET, 1923. 383-384. p.

íoo Tissot, 1881. 431-433. p.; Palmer, 1903. 152. p.

íoi Bigelow, 1892. 117-131. p.; Palmer, 1903. 169. p.

102 Tissot, 1881. 432. p.; Felbermann, 1892. 112. p.

103 Felbermann, 1892. 112-114. p.

104 „ ...Számos esetben fokozzák az utcák grandiozitását az utóbbi években tervezett sokemeletes bérházak, amelyekben jólbeosztott lakások találhatók s komfort szempontjából teljesen megfelelnek a londoniaknak, miközben építészeti szépség tekintetében jórészük kétségkívül még felül is múlja azokat". PALMER, 1903. 149-151. p.

105 PARSONS, 1901. 68., 190. p.

48