Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

Várospolitikai tézisek és programok az 1860-as, 1870-es években - Városatyák Budapest-önképe, külföldiek Budapest-képe

iskolák új épületeit, tanszereit és tanítási eredményeit bemutató tárlók a fővárosi hatóság és a társadalom legszélesebb érintkezési felületét érzékeltették. A pavilon legnagyobb terme kizárólag ezt az anyagot tartalmazta. A „technológia-kultusz” jegyében fogant ugyanakkor, s egyfajta (ezúttal a kormánnyal szembeni) önkormányzat-reprezentáció igényével találkozunk a tűzvédelem-fejlesztések bemutatása alkalmával. Jóllehet 1874 és 1885 között a Fővárosi Tűzoltóság aberuházások mindössze 0,26%-ában részesedett, a szervezők mégis jónak látták 23 tárlóban ismertetni a publikummal a korszerű eszközöket és az elért eredményeket.95

A merőben protokolláris városreprezentációra is bőven találunk persze példát a korszak megnyilvánulásai körében. Ezek sorába tartozik például Királyi Pálnak Deák Ferenc portréja megfestetése ügyében képviselt azon álláspontja, mely másolati képet nem, csak eredetit tartott elfogadhatónak.96 Arendi korszakot is idéző, egyfajta elzárkózó jellegű, ugyanakkor a városigazgatást elsődlegesen szaktevékenységnek tekintő elegyes modemista-elitista szemlélet figyelhető meg a József nádor születésének centenáriuma alkalmából felvetett népünnepély rendezése kérdésében hozott döntés kapcsán. Miközben az ünnepély „ díszének emelésére ” a határozat egyrészt kimondta, hogy „ a Nemzetközi Stat istikai Congressusnak akkoron a fővárosban időző tagjai meghívassanak’’ - másrészről viszont úgy intézkedett, hogy mivel „ ezen kegyeleti ünnepély komolyságával nem tartván [...] összeegyez- tethetőnek egy népünnep rendezését", azt mellőzi.97

Szórványosan állnak csupán rendelkezésre források az ezekben az években idelátogató, avagy egyéb módon a fővárosról ismeretekhez jutott külföldiek Buda- pest-élményéről. A benyomások vagy reflexiók többnyire kedvezőek, őszinteségüket a megnyilvánulások idegen közege valószínűsíti.

Mint említettük, az erőfeszítések számottevő része irányult a kedvező impresszió biztosítására, világvárosi arculat kialakítására. A külföldiek - ezen külsődleges vonások nyugtázása mellett - mégis jobban odafigyeltek a jellemzőnek

kezetre rögzítették, s március 5-6-án kiállították a Zerge utcai reáliskolában, ahol „ a közönség e két napon át hullámzott a kiállítási termekben". Az Építési Ipar. 1878. 10. sz., március 10.

95 Magasfokú logisztikai színvonalra utal, hogy a várost 61 kilométernyi távíróvezeték hálózta be, mely 89 tűzjelzöállomást kötött össze. Ezek közül 15 állott a főváros tulajdonában. KIÁLLÍTÁS, 1885. 56. p.

96 BFL IV.1403.a. 67/1874. kgy. sz.

97 BFL IV. 1403.a. 378/1876. kgy. sz.; IV. 1407.b. 986/Vffl/l 876. lvt sz. 23.631/1876. tan. ikt. sz.

47