Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

Várospolitikai tézisek és programok az 1860-as, 1870-es években - Városatyák Budapest-önképe, külföldiek Budapest-képe

Az 1885-ös országos kiállításon már komoly kiállítási rutin birtokában mutatta be a törvényhatóság saját pavilonjában „ a városi közigazgatásnak minden ágát és ezekben mindazon kiválóbb alkotásokat, melyek az alkotmányos aera fejlesztő hatása alatt a fővárosban, ennek saját erejéből keletkeztek” .91 A prezentációt egyfajta átfogó jelleg, s bizonyos kiegyensúlyozottság j ellemezte. A szűk értelemben vett adiminisztrációs-igazgatási tematikai egységekhez sorolható kiállítási tárgyak alig egyötöd részt foglaltak el ( 19,4%), míg a társadalmi-kulturális tematikájú és a fizikai infrastruktúrával kapcsolatos látnivalók viszont nagyjából egyenlő arányban (38,9, ill. 41,6%) demonstrálták a várospolitika által legfontosabbnak tekintett cselekvési területeket. A kiállítottak abszolút többségét (52,5%) alkotó öt legszámosabb tárgyi egység megoszlását véve figyelembe, a „tanügyi tömeg" 17,2%-os, valamint az egészségügyi és a tűzoltási blokk egyaránt 10,4%-os aránya folytán a társadalmi - némileg adminisztratív-technológiai - tematizáltság erőtelj esebb volta ötlik szembe.92 A szociális-társadalmi jellegű tematikának a városatyák érdeklődése tekintetében is tapasztalható hangsúlyosabbá válásáról tanúskodik, hogy a városi ügyekben bennfentes orvos francia vendégét - annak némi megrökönyödésére - kötelességszerűen körbecipelte az épülő klinikán, a haj léktalanszállón, az izraelita gimnáziumon, s több városi iskolán is.93

Azon tény is megkönnyíthette persze a társadalompolitikai arculat előtérbe kerülését, hogy az időszak városátalakító törekvéseinek leglátványosabb elemei — városszabályozási beavatkozások, Andrássy út, rakpartépítkezések, Kiskör- út-Váci körút kiépítése, Margithíd megnyitása, stb. — nem az önkormányzathoz kötődtek, úgyhogy ezekre csupán egy-két tabló utalt... A fováros-Közmunkata- nács ellentét ezen háttérmotívumát figyelembe véve sem mellékes azonban, hogy a korabeli fővárosi önkormányzat a külsődleges, dekorativista, városesztétikai követelményekkel szemben a város társadalmi igényei kielégítésének dokumentációját tekintette igazán fontosnak.94 Az elemi népiskolák, polgári, iparrajz- és reál91 Kiállítás, 1885. VI. old.

92 A 4. és 5. helyen 7,24%-os aránnyal álló felmérésekre és a Fővárosi Statisztikai Hivatal tablóira vonatkozó adat egyrészt az infiastrukturális, másrészt a társadalmi-igazgatási prezentációs szándék jelentőségére utal.

93 Valószínűleg dr. Ádler Zsigmondiéi van szó. TISSOT, 1881. 434. p.

94 Jóllehet az 1878-as párizsi világkiállításra kiküldött anyag esetében, a megfelelő vizuális fővárosélmény biztosítása céljából még külön próbakiállítást is szerveztek. Halácsy Sándor 1:2500, 10x10 m óriási átnézeti térképét másolat formájában egy hatalmas forgatható vasszer46