Horváth J. András: A megigényelt világváros. Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 2. (Budapest, 2010)

Várospolitikai tézisek és programok az 1860-as, 1870-es években - Városatyák Budapest-önképe, külföldiek Budapest-képe

Polgármesteri jelentések

Pesti Napló

1867—

1874

%

18751889

%

18701872

%

Közegészség

41

5,5

84

13,5

20

3,4

Fürdőügy

24

3,9

Árva- és gyámügy

17

2,3

26

4,2

Lakásügy

3

0,4

5

0,9

Szegényügy, segélyezés

23

3,1

49

7,9

1

0,2

Közellátás

11

1,5

35

5,6

Szociális infrastruktúra

95

12,6

218

35,0

26

4,4

Közoktatás

91

12,1

17

2,7

30

5,1

Közművelődés

17

2,3

4

0,6

9

1,5

Kegyúri ügyek

15

2,0

9

1,4

8

1,4

Kulturális infrastruktúra

123

16,4

30

4,8

47

8,0

Összesen

752

100,0

623

100,0

587

100,0

1873 után némileg változik a helyzet az intézményesült kormányzati kontroll folytán szőkébb önkormányzati mozgástér - például a középítészeti hatáskör jelentős részének elvonása - következtében. Az országos ügyekre fordított figyelem arányainak csökkenése a Tisza Kálmán-korban a politikai inaktivitásra ösztönző körülményekkel magyarázható. A helyhatósági cselekvés komolyabb mértékben irányul immáron a szociális jellegű feltételrendszer, ezen belül is - foként persze a kolerajárványok következtében - a közegészségügyi helyzet, valamint a szegényüggyel kapcsolatos és közellátási kérdések felé. Pesten a városegyesítést megelőző években számos iskola létesült. A humáninfrastruktúra körén belül ezért a közoktatásügy ekkoriban a későbbiekhez képest jobban foglalkoztatta is a közvéleményt.

A szociális-kulturális területet érintő ezen belső hangsúlyeltolódásoktól eltérően a fizikai infrastruktúrára, a városi környezet állapotára irányuló fokozott figyelem viszont csaknem állandónak tekinthető. Lényegében a kormányzati elvárá36